Szilasi KatalinSzilasi Katalin költőnek 14 feldolgozatlan és 1 privát üzenete van.
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
1286.
| 2026.04.05 17:33 | Szilasi Katalin -- re: meo | fuss /porból - porba /jav.
|
Válasz erre
Előzmény | Kedves Mátyás! Ha múlik, hát múljon. Sokkal gyatrább versek maradandók. A futurizmus legalább annyira túlhaladott ma már, akár a konstruktívizmus, kubizmus, dadaizmus.
Vissza kellene térni "a líra logika elvhez". Szerintem valahol ott leledzik a költészet. | 1285.
| 2026.04.05 17:15 | V. Szabó Mátyás - szerki -- meo | fuss /porból - porba /jav.
|
| Válasz erre | A "vaskeselyűk" számomra kilógnak a szöveg egyetemességéből, egyrészt túl konkréttá teszik a repülés veszélyeit, ami nem kedvez a mélyebb olvasatoknak, másrészt beléjük lehet látni valamiféle technológia-kritikát, ami megint csak felszínes a mondanivalóhoz képest. A "szárnyaszegetten" túl kézenfekvően ütemhangsúlyos; nem ad hozzá a vers ívéhez annyira, mint amennyire az rá támaszkodik a formai hangulat megteremtésében.
Ami tetszik, az az "oda csak hullni lehet", illetve ebben a verzióban "ide már csak hullni lehet", mert kifejezi a teljes elszakadás ellentmondásos, ambivalens kétségbeesését, lemondásait, stb. A "le a porba" viszont felesleges, túlmagyarázó, a címmel együtt didaktikussá teszi a verset. Szerintem úgy működne egy ilyen felütés, ha elvetemült futurista panorámákba bontakozna ki, rendhagyó nyelvezettel lennének leírva a szárnyaló testérzetei és a "vaskeselyűk" helyett egyedibb és önkényesebb, akár teljesen frivol magánmitológiai jelenségek felsorolása alkotná a vers derekát. Akár mint a Részeg Hajóban az utazás számtalan, sok szinten értelmezhető jelenete. Múlikkal szavazok. | | A fenti posztra érkezett válaszok: Szilasi Katalin | 1284. 1283. 1282. 1281. 1280. 1279. 1278.
| 2026.03.26 17:00 | B. Dezső - szerki -- meo | Csak állok itt..
|
| Válasz erre | Teljesen így van, szecessziós hangulatú vers, un. elhasznált toposzok, nincs új kontextus, stb. Ettől függetlenül kellemes sodrása meggyőző, ügyes ujjgyakorlat v. talán annál is több. A "Ha most karom karolni tudna" -rész kevésbé illik bele. | 1277.
| 2026.03.26 11:14 | Siska Péter - szerki -- meo | Csak állok itt..
|
| Válasz erre | Ez inkább a XX. század eleji impresszionista-szecessziós lírai modor gyakorlata, mint saját hangú megszólalás. A lomha délután, a halál a hervadásban, menni az őszbe stb. mind klasszikussá vált lírai toposzok, ismerjük őket jól még a gimnáziumi tanulmányainkból, ami önmagában nem lenne gond, de a szöveg nem kezd velük semmit. Nem helyezi őket más kontextusba, nem értelmezi át, nem hozza játékba valahogy, csak reprodukálja mindet sorban. | 1276.
| 2026.03.25 21:36 | Szilasi Katalin -- Igaz mesét
|
| Válasz erre | Kedves Anna!
Köszönöm a meót. Szerintem már az ókorban is tudták, hogy vannak ragályos betegségek. Az öregasszony gyógyító a faluban, nem egy babonás vénasszony. A mesék legtöbbször tanító célzatúak, amit a mesemondó meg is fogalmaz. | 1275. 1274. 1273. 1272.
| 2026.03.25 21:19 | Szilasi Katalin -- re: meo | Igaz mese
|
Válasz erre
Előzmény | Kedves Tímea! Valóban, elég lenne ennyi címnek, hogy mese. A befejezést nem változtatnám, hisz a mesék sajátossága egyfajta
tanító szándék, amit a mesemondó ki is fejt. Ha novella lenne, tényleg hatásosabb lenne ott befejezni, hogy nem kel föl a lány. | 1271. 1270. 1269.
| 2026.03.25 19:00 | V. Szabó Mátyás - szerki -- meo | "Valahol Európában" - 2026(jav.)
|
| Válasz erre | Nyelvileg nem túlterhelt szöveg (leginkább a "fakéreg-arcban" találunk elvontabb költői képet), a beállításból nagyon sokat tud kihozni, a jelenet puszta leírásával, kitekintések, kiszólások nélkül sok mindent meg tud ragadni (ezt nevezhetjük fényképészeti tehetségnek is akár). A gondos rímelés alapvetően szelidítő, csillapító irányultságúnak hat, de egyszer sem kényszerít ki ál-optimizmust (különösen az utolsó sorban, ahol pedig hasonló versek könnyen felsülhetnek, de itt az egyáltalán nem is rímel) ami érettebb megoldás. Maraddal szavazok. | | A fenti posztra érkezett válaszok: Szilasi Katalin | 1268.
| 2026.03.24 14:51 | Gerencsér Anna - szerki -- meo | Igaz mese
|
| Válasz erre | Kedves Katalin!
Először is: igaz vagy sem, nagy hiba ezt már a címben kimondani, és értelme sincs sok. Ahogy József Attila írta, "az igazat mondd, ne csak a valódit" - egy jó mese igaz lesz akkor is, ha semmi valóságalapja nincs, míg az "igaz" a címben csak arra indítja az olvasót, hogy rögtön kétségbe is vonja.
Hasonló a probléma a csattanóval: "amit egy anya soha ki nem ejtene a száján". De épp ez az, hogy kiejtette - helyesen úgy lenne, hogy "amit egy anyának soha nem szabadna kiejtenie a száján". De akármilyen megfogalmazásban is, ez így nagyon szájbarágós - úgy kellene megírni a mese végét, hogy ez egyértelmű legyen, de ne mondja ki senki.
Másodszor: ez jó mese lenne, de nagyon meg kellene húzni. A gyerekszoba miatti vita és az öregasszony megjegyzései (pl. a "mit mutogatjátok" egy olyan kornak megfelelő környezetben, ahol nem is tudták, mi okozza a betegséget, és az "angyalka" az öregasszony szavaiban és a narrációban egyaránt) szükségtelenül nehézkessé teszik a történetet, illetve kivetik az olvasót a meséből. Sokkal szervesebben összeállna, és sokkal hatásosabb is lenne, ha a gyerekek születése előtti rész nagyját kihúzná, és inkább arra fókuszálna, hogy hogyan bánnak a szülők a két kislánnyal. Ami még nagyon megakasztja a történetet: a nagy időbeli ugrás, ahol a köztes évekről nem tudunk semmit. Most úgy hangzik, mintha tizenöt-húsz év alatt nem történt volna semmi, csak az öregasszony ott várt volna, készen arra, hogy a megfelelő pillanatban ledorongolja az anyát egy évtizedekkel korábbi mondatáért. Nem valami életszerű, ami egy mesénél még nem lenne gond, de amint elhangzik a "miért nem a másikat", lehet tudni, mi lesz a történet vége - emiatt az olvasó nem azt fogja érezni, hogy hú, micsoda karmikus bosszú egy borzasztó mondatért, hanem azt, hogy ja, az író ezt akarta mondani. Sokkal jobban működne, ha látnánk, mi történik időközben: akkor be lehetne mutatni azt is, hogy az anya nem bánik jól a "csúnya" lányával, de azt is lehetne sejtetni, hogy itt valami borzasztó dolog fog történni - és ha nem ennyire egyértelmű, mire fog kifutni a mese, az olvasó sokkal jobban bele tudja majd élni magát, és jobban meg is rázza majd a végkifejlet.
Üdvözlettel:
Gerencsér Anna | 1267.
| 2026.03.24 13:41 | Fűri Mária - szerki -- meo | A folt
|
| Válasz erre | Kedves Kati!
Egy problémám van a szöveggel: a hasonlat az elején. A megszúrt ujjbegy nem vérpiros pötty. Az az ujjbegyEN van!
Amúgy szép. Nem véres történet, mint az Ágnes asszony, de a lélek sebei sem tűnnek el nyomtalanul. | | A fenti posztra érkezett válaszok: Szilasi Katalin | 1266.
| 2026.03.24 13:20 | Fűri Mária - szerki -- meo | Igaz mese
|
| Válasz erre | Kedves Kati!
Ez egy didaktikus mese. Mégis szeretem. Úgy, ahogy van. A pontosan fogalmazott szöveg visz magával; hogy kimondásra kerül a tanulság, nem zavar az sem. | | A fenti posztra érkezett válaszok: Szilasi Katalin | 1265. 1264.
| 2026.03.24 11:38 | Gulisio Tímea - szerki -- meo | Igaz mese
|
| Válasz erre | Kedves Katalin!
A műnek saját valósága van, mindegy, igaz-e a történet olyan értelemben, hogy megtörtént-e vagy sem. Ha az erkölcsi igazságára utal, akkor sem szerencsés a címébe beleírni.
Szép és tanulságos történet. Most nem rovom fel azt sem, hogy régies párbeszédtechnikát alkalmaz, egy mese talán elbírja.
Mi lenne, ha ott hagyná abba, hogy: "De bizony, hiába szólongatta."?
Üdvözlettel, szeretettel: Tímea | | A fenti posztra érkezett válaszok: Szilasi Katalin | 1263.
| 2026.03.22 13:47 | V. Szabó Mátyás - szerki -- meo | A tárgyak lázadása
|
| Válasz erre | Mintha a tárgyakon keresztül az ember életerősen berendezett élete neheztelne az energiái fogyatkozására. A kialakított életrend meghatározott egy környezetet, ami annak a formáját követte le, így a megváltozott életmód számára már kényelmetlen, akadályozó lesz. Főleg a "kacér tükör szépítkezik" és mindenekelőtt a lezárás irányít egy ilyen olvasat felé; a felvezetés sokkal egyszerűbben is értelmezhető.
Jellegzetes mágikus realista hang uralja a verset; a költői képek, megszemélyesítések és metaforák közös elvben szerveződnek, és 'világépítésbe' kezdenek (felsejlik egy párhuzamos univerzum, ahol a tárgyak viselkedése kihangosítja az életmódváltozást és ebbe sokkal inkább bele tudjuk élni magunkat, mint egy hagyományos allegóriába, ami zártabb és kötöttebb). Jót tesz a szövegnek, hogy a nyitóképek némelyike ("az ajtókilincsnek lába kél"; "köröttem a négy fal is összezár") teljesen megszokottan használatosak az ember szorongásának leírására, tehát visszafogottabb szubjektivitással készítik elő a továbbiakat és megágyaznak a rétegzett befogadásnak is.
Gyengébbnek érzem a "forog a plafon, így körbe lát" sort, de az első fele egyébként ennek is jól rétegez. Maraddal szavazok. | | A fenti posztra érkezett válaszok: szilasikati949@gmail.com | 1262.
| 2026.03.14 01:43 | Szilasi Katalin -- Összekulcsolódtak (jav. 2)
|
| Válasz erre | Köszönöm a meót. A kéz a leválással függetlenedik a tudattól, a maga ösztönös módján próbál "segíteni" a halálra készülőnek, még úgy is, hogy ezzel szembe kerül annak megrögzött hitetlenségével. A kéz az a testrészünk, amiben leginkább rögzültek a szokásos mozdulatok, és néha automatikusan jönnek elő. | 0 25 50 75 100 125 150 175 200 225 250 275 300 325 350 375 400 425 450 475 500 525 550 575 600 625 650 675 700 725 750 775 800 825 850 875 900 925 950 975 1000 1025 1050 1075 1100 1125 1150 1175 1200 1225 1250 1275 |
|
