Szekeres Csaba László
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
6. 5.
| 2009.10.15 21:23 | Dokk Szerki -- meo-üzenet | Végy ki a versb?l
|
| Válasz erre | Nem annyira jól sikerült, László, amennyire fontosnak érezheti a verset. Ahhoz, hogy az olvasó lelkesedhessen, több kötészeti matériának kellene benne lenni. Az ismétlõdõ elsõ sorokhoz hasonlóan nehezen érthetõ tartalmakat hordoznak a versszakok: mintha értenének is, meg nem is, mirõl beszél. Sok kifogásunk nem akad, de fogás sem. A "hamar korhadok" mondja talán a legtöbbet: ebbõl tudható, hogy egy koravén, magát vizsgáló-vizsgáltató (végy ki!), valószínûleg a kamaszkor-ifjúkor határán eszmélõdõ személyiség napló-verse ez. És sajnos annál nem több egyelõre. Elképzelhetõ, hogy azóta sikerült õszintébb, mellbevágóbb, tisztább verset is írnia. Ezt egyelõre múlandóba rakom nálunk.
jt | | A fenti posztra érkezett válaszok: Dolgos Mátyás | 4.
| 2009.10.15 04:10 | csulon -- Válasz
|
| Válasz erre | És a költõk (és más bagolytermészetû emberek) nem alusznak. Nem és nem ! (Az orvosom azt tanácsolta nem is túl régen, hogy talán költözzek Új-Zélandra, ott pont rendesen mûködnék. Mit mondjak, a végén én adtam neki pénzt és nem õ nekem messzi utazásra.)
A kép alatt nem új profil képre gondoltam, abból még mindig ez a kamaszkori a legdögösebb, hanem olyasmire, ami illusztrálná -- s el is leplezné -- hiányosságaimat. De sabaj, arra van számtalan lehetõség idefönn.
Amúgy ez a DOKK igazán jó dolog a sok balfaszság mellett, ami szerteszét látható a neten, azt hiszem, olvasgatni fogok itt többnyire. De a nem-fenyegetésem azért érvényes, csak jól elástam ókori dolgaimat. Majd kibányászom régészkalapácsommal és jól az orrom alá dörgölöm, mielõtt feltenném Hozzátok.
Ha van olyan, akkor jó éjszakát mindenkinek! | 3.
| 2009.10.15 02:57 | kovácske t. jános -- re: Végy ki a versb?l
|
Válasz erre
Előzmény | hát, elvileg újabb verssel újabb képet is lehet feltenni.
elkerülhetetlenül felületes: úgy érzem, nem vádként mondtad, de akként is megállná a helyét: ennyi telik tõlem, vannak itt profibb versdoktorok is.
27 évesen benõhetett volna: na ja, aztán szerencsésebbek 98 évesen döbbennek rá, hogy soha:)
ezt éreztem: az érzés az szent. de a vers is! (és nem mindig találkozik.) a vers annyiban elõnyben van, hogy valamennyire átadható vele másnak is az érzés. mondjuk azt hogy ennek meg is kell történnie, azt ugyanúgy nem mondhatom, ahogy egy egy billiárd asztal golyókkal sem jelenti, hogy kötelezõen el kell rakni mindet a lyukakba. a játék ott kezdõdik, mikor valaki megpróbálja. amúgy üdv:) | 2.
| 2009.10.15 02:37 | csulon -- re: Végy ki a versb?l
|
Válasz erre
Előzmény | Jaj, irgalom (édesanyám...na ne), hiszen ott a dátum a vers alatt, az pedig nem vicc, tényleg akkor követtem el. Mondhatnám röviden: akkoriban csináltam ilyesmit, illetve még egy kicsit utána is, de nem túl soká.
A sztori pedig szintúgy banális -- mármint hétköznapi, ami az emberek többségének maga a valóság --,holmi kesze--kusza, ambivalens, amolyan poliform-perverz-- szörnyeteg szerelem. (Óh, az bizony.) Sajnálom, de nem gondoltam felsõbb, teremtõ lényre, miközben írtam, csupán a magam kis bánatát zengedeztem. (27 éves koromra persze benõhetett volna a kutacsom rendesen, keményre, ahogy illik, de mit tegyek, így, az ötvenegyedikben is csak vakargatom, mert puha, mint a madártej habja.)
"- futok én is vergõdõn, csak baktatok.
csak én látok önellentmondást ebben?"
Van benne, persze. Mint kiagyaló, csak azt mondhatom, hogy a futás és a baktatás közötti "vergõdés"-t nem fizikai mozgás leírásának szántam, hanem a két lehetõség közötti választás képtelenségének kifejezésére. Legyen, mondjuk: diszharmónia.
A szálka én vagyok az õ tenyerében -- így morbid csak igazán. Szóval, gubancos dolog volt ez, nem is tartott tovább huszonöt évnél. (Az ügyet egy májsorvadás halállal zárta le.)
Mantrázásról -- persze ez szigorúan önkényes vélekedés: ha mindent kipöckölnénk a 'lírából", amit túlontúl elkoptatottnak érzünk, mi maradna szegény költõnek? (Nem nekem, én csinálok mást régóta.)
Talán jellemzõ lesz rám -- iménti mondataim fényében --, hogy 1985.-ben tollat ragadtam és levelet fabrikáltam Petõcz Andrásnak. Õ akkor betûkölteményekkel szorgoskodott, s így teljességgel el is kerülte a banalítás vádját. Nem volt még befutott költõ, de ha lett volna, akkor is ugyanazt kérdeztem volna: honnan van ennyi pénze Letrasetre, ami hihetetlenül drágán volt csak kapható. (Ha egyáltalán.) Valahogy nem szeretem a tartalom nélküli formát.
A szigorú -- bár óhatatlanul felületes -- ítélet nem keserít, sok-sok vers értéke kérdõjelezõdne meg, ha mindegyikre rábiggyesztenék az alkotó teljes lélektani profilját. És viszont. Sok azért marad az értetlenség homályában, mert nincs mögötte élõ emberi sors, pontosabban az olvasó arról mit sem tud.
Így megy ez -- ha kölcsön vehetem Vonnegut kedvenc kis mondatát.
("voltam már szálka, most meg könny, gejl egy kicsit."
-- az, elég gejl, da akkor azt éreztem, amit írtam és nem azon agyaltam, hogy ki mit gondol róla -- hogy most ezt gondolod, az rendjén való, pontosan ezt mondanám én is másnak, mert egy dolog mártírként az önsajnálatban heverészni, és más azt távolabbról figyelni. Istenem, hány elmeorvos él ebbõl? De az egy másik szakma.)
Kár, hogy nem lehet ide képet tölteni, abban azért -- remélem -- jobb vagyok. És nem fenyegetésnek szánom, de alaposabban is körülnézek a sifonérban és jelentkezem....
köszi&csulon | | A fenti posztra érkezett válaszok: kovácske t. jános | 1.
| 2009.10.15 00:43 | kovácske -- Végy ki a versb?l
|
| Válasz erre | - megvénedtem,
ez konvencionális nyelvhasználat mellett inkább megvénültem, vagy megvénhedtem lenne. csínján kell bánni az nyelvújítással (indokok, igazolások 3 példányban, vagy foltos nyakorjános bosszút áll az utókor)
-az idõ elõl
mibe, hogy ez közhely, de attól még persze miért is ne
- futok én is vergõdõn, csak baktatok.
csak én látok önellentmondást ebben?
-Végy ki a versbõl engem,...életembõl többet nem adhatok.
ezt most nem értem. illetve valami slágeres dúdolgatós szöveg, de mit jelent?
-...
a vége jajj. a szálkát ha kiveszik, akkor következik a tenyérben tartás (utána meg gondolom az elpöckölés, ennek a romantikáját nem egészen érzem. vagy, ha a tenyeredben tartás arra vonatkozna, mikor még a bõr alatt van befúródva, az meg bizarr. vö.:ne tartsa már azt a kést a hátában? morbid.
nem derül ki, ki az egyes sz. 2.személy. olyan isten szerû lehet a fohászkodás alapján, de ez a fájdalmadtól elborzadok meg hirtelen lehozza a beszélõ szintjére, ami -ha istenrõl volt eddig szó- így furán hat (a furán egyébként a C60 molekulaváltozata, kapott nobel díjat is, aki felfedezte)
-kétes értékû minden titok.
sajnos a semmitmondó frázis is kétes értékkel bír. ewhelyett azt is lehetett volna írni, hogy lá-lá-lá.
-És végy ki e versbõl is engem.
ez a sor tetszik, ha nem is annyira, hogy az egész verset tudjam érte szeretni. jó lenne, csk hát annyit mantráztuk mostanra már ezt a végy ki a versbõl dolgot, hogy lassan belekékül az olvasó.
-Tarts életben. Megszülettem, élek, hamar korhadok.
megint mintha isten-féléhez beszélnénk, jó. bár a hamar korhadok kicsit keresettnek tûnik.az ilyesmit vagy igazán alaposan érdemes lenne részletezni, vagy hallgatni róla. csak így említés szintjén nagyon közhely-hatású.
- Fényes szemedbõl könnyen kicsurranhatok
voltam már szálka, most meg könny, gejl egy kicsit.
Mi a sztori? (ha az megvan, jöhet a díszítgetls.) | | A fenti posztra érkezett válaszok: csulon | 0 |
|
