Serfőző Attila
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
137. 136.
| 2025.11.11 11:31 | Gerencsér Anna - szerki -- meo | Aphrodité
|
| Válasz erre | Tisztelt Serfőző Attila!
Látom benne a potenciált, de így, ahogy van, nagyon túlírt a szöveg. Szinte minden főnévhez tartozik egy jelző, és ez nagyon lassúvá és nehézkessé teszi a mondatokat. Egy roppant hosszú és részletes leírás társul csupán egy, egyszerű eseményhez, ami nagyon aránytalan.
Ráadásul sok benne a képzavar is, elsősorban Aphroditével kapcsolatban. A "helyi szentély" azt feltételezi, olyan területen vagyunk, ahol anno templomokat építettek Aphroditének, de a "kékfestő műhely" jellemzően a magyar vidéket idézi, a "megnyílt a mennyek kapuja" pedig a kereszténységet.
Üdvözlettel:
Gerencsér Anna | 135.
| 2025.11.04 10:35 | Hekl Krisztina - szerki -- meo | PRÓZA Egyperces krimi
|
| Válasz erre | Kedves Attila!
Az első bekezdést parodisztikussá teszi a túlzott mennyiségben odapakolt jelző. A címen is gondolkodnék. Szétszabdalnám a szöveget, újra összeállítanám, mint egy patchwork takarót, elvennék és hozzátennék. Számomra a második bekezdéssel indul a történet, az elejét kitörölném, leszámítva a mattfekete Land Cruiser-rel kezdődő mondatot, ezzel kezdenék valamit. Érdemes lenne átdolgozni ezt az írást.
Üdvözlettel,
Kriszta | 134.
| 2025.10.30 09:23 | Miklóssi Szabó István - szerki -- meo | PRÓZA Egyperces krimi
|
| Válasz erre | Kedves Serfőző Attila!
Jelzők halmozása soha nem szerencsécs, főknént ilyen kontextusban.
Ennek ellenére bevallom, írása megkapott, van benne erő, de alaposan át kell dolgozni, például szabadulni kell az ilyen mondatoktól: A csend nyálkás csápjaiba kapaszkodott az éjszaka sikamlós leple.
A vég sajna patetikusra sikeredett. A kevesebb a több, mindig, hagyni kell az olvasóban feszültséget, nem kell mindent a kezébe, szájába adni. Van novellista ismerősöm, aki már-már értetlenül hamar lezárja, értsd - szakítja meg írásait, ám ezzel remek feszültséget kelt.
Vonegut tanácsolja: kezd írásodat minél közelebb a végéhez. Az olvasó ideje roppant értékes, a szerző valójában hálás lehet, ha őt választják. Éppen ezért ne pazaroljuk az idejét.
Maradok barátsággal. | 133.
| 2025.10.30 07:41 | Gulisio Tímea - szerki -- meo | PRÓZA Egyperces krimi
|
| Válasz erre | Kedves Attila!
Érdekes a krimi műfaját ilyen líraira venni, akár még jól is elsülhetne. Ám - bár a műfajba belefér - nekem túlontúl körülményes a megfogalmazás, ami tompítja a szöveg drámai erejét. Emiatt nem marasztalnám, költői értékei ellenére sem.
Üdvözlettel, szeretettel: Tímea | 132.
| 2025.10.23 13:46 | Sztanó László - szerki -- meo | PRÓZA Aphrodité
|
| Válasz erre | Kedves Attila!
Első olvasásra nem tudtam, hova tenni az írását. Aztán az emelkedett (és egyébként jó képeket hozó) retorika mögül egyfajta kaján mosoly kandikált ki.
Hiányolom a folytatást. Jelen formájában hosszabb elbeszélés kezdetének tűnik. Várom a folytatást! | 131.
| 2025.10.20 00:22 | Tesch Gábor Ferenc - szerki -- meo | PRÓZA Aphrodité
|
| Válasz erre | Amikor középiskolás voltam, apám könyvei közül a kezem ügyébe akadt egy Julio Cortázar kötet, a Nagyítás, amely a elbeszéléseit tartalmazta, talán még az európa zsebkönyvek sorozatban jelent meg. Egy olyan világot mutatott, amelytől egyszerre rázott a hideg és egyszerre lüktetett a homlokom mögött valami forróság. Tehetséges vagy Attila. De ez itt nem próza. Az, hogy a közkút hörög a szomját oltani vágyó madár felé, nem kis túlzás.. Ezen jót nevettem.. Sajnos. | 130.
| 2025.10.16 11:52 | serfozoattila60@gmail.com -- seri
|
| Válasz erre | Kedves Miklóssi Szabó István! Azt gondolom, alapos olvasás után érdemes az irományomra reflektálni! Ennek hiánya nyomon követhető, mivel a felnőttfilmes ajánlata már jóval később, a "hősöm" lakásán való felkeresésekor került szóba. Ez tipikus példa arra, hogy akkor véleményezz, ha ura vagy a tartalomnak! Ennek ellenére köszönöm, hogy ránézett az anyagra, s valamelyest lefújta a port a tetejéről! :) | 129.
| 2025.10.15 13:25 | Miklóssi Szabó István - szerki -- meo | Próza Nyereményút
|
| Válasz erre | Kedves Serfőző Attila,
írása érdekes, nagyon alapos szerkesztést igényel, akkor talán használható. Többet nem tudok írni, mert rengeteg apróság van, amit javítani kellene (túl sok szereplő, elírások, feszültség felépítésének hiánya, némi szenvelgés, sokkos állapotban lévő pornós beköpése, ami egyszerűen lehetetlen stb.) Tipikus példa, hogy a kevesebb a több.
Köszönöm. | 128.
| 2025.09.30 11:32 | Miklóssi Szabó István - szerki -- meo | PRÓZA Aphrodité
|
| Válasz erre | Tisztelt Serfőző Attila, önnek remek mondatai vannak, értem is, mire megy ki a játék, éppen ezért bátorítom arra, hogy következő írásából a cselekmény se maradjon ki. Tudja - és ezt a legnagyobb jóindulattal írom - sok szerző hajlandó megfeledkezni arról, hogy a prózaírás a mesélés művészete. Javasolom, ön ne tartozzon a felejtők közé. | 127.
| 2025.09.29 14:10 | Hekl Krisztina - szerki -- meo | PRÓZA Aphrodité
|
| Válasz erre | Kedves Attila, erről a szövegről inkább beszélgetnék, mintsem javaslatokat tennék. A szöveg elején, középen láttam néhány patetikus szót és elhasznált szókapcsolatot, a végénél jöttem rá, hogy ez valószínűleg szándékos írói eszköz, irónia. Jól látom? Mert ha irónia, azon gondolkodom, hogy esetleg még jobban rá lehetne játszani, hogy egyértelmű legyen, azonban ezt csak akkor tudnám megítélni, ha látnám a végeredményt. | 126.
| 2025.09.29 12:34 | Fűri Mária - szerki -- meo | PRÓZA Aphrodité
|
| Válasz erre | Kedves Attila!
Érdekes írás, prózaversnek látom. Az első rész nekem lehetséges apró hibáival is tetszik, a 'kussol' ige az egyetlen, ami szerintem nem illeszkedik sem a szövegkörnyezethez, sem a mondanivalóhoz.
A második résszel vannak gondjaim, bár az ötlet kitünő. Ebbe az elsivárododásba mi más hozhatna változást, mint a szépség és a szerelem. Meghökkentés kell, katarzisszerű élmény, amiből aztán a többi dolog következhet. Azt érzem, túl hamar vége van a szövegbeli látomásnak, túl hamar veszi vissza a magáét a józan valóság. Szövegszinten ez komoly kihívás. Jobban fel kellene építeni a vers-próza végét, hogy igazán hatásos legyen. A humor nem árt a szövegnek, de az egész vég lóg a levegőben. | 125.
| 2025.09.28 22:45 | V. Szabó Mátyás - szerki -- meo | PRÓZA Aphrodité
|
| Válasz erre | Ezek a túlírt, több soron át futó nyomorfestő mondatok Krasznahorkainál sem mindig ütnek annyira nagyot, itt pedig több pontatlanság is elfedi a bennük megbúvó gyöngyszemeket. Gondolok itt gyöngyszemek alatt olyan megoldásokra, mint a "közkút hörgött"; "csonttá soványodott portái"; "Messzire költözött innen a világ."; "egyre gyötrőbb fájdalma már az íriszébe égett."; pontatlanságok alatt pedig olyasmikre, mint például a "Mint a falusi templomok legtöbbje..." kezdetű mondat- ebben a kicsit körülményeskedő hatású "helyi szentély" ütközik a mondatvégi "szívpitvar" specifikációjával, az olvasó metaforának érzi az utóbbit, pedig nem annak volt szánva. Vagy bántó az izomorf "alatt meglapult fájó magány" és "alattuk a felégett reménytelenség ásított" repetitív összecsengése is. A kékfestő műhelynél az "egykor a vásárlók biztonságát óvó" erős túlragozásnak tűnik.
Ezeknek persze van egy parodisztikus bája is, amit különösen kidomborít a történet csattanója; mert annyi bizonyos, hogy ez a szöveg nem akar klasszikus 'nyomorpornó' lenni, mellőzi mind a dokumentarista szikárságot, mind a meghökkent vállvonogatás gesztusát, ami derék bizonyos szempontból. De a sátántangósan elvetemült nyelvezet is elidegeníti az ábrázolt világot, a csattanó pedig zsánerképek és adomák keretébe zsugorítja. Összességében eléggé sajátos ez a hangnem, mindenképpen ígéretes, alkalmas arra, hogy az olvasót bevonja, érdekeltté tegye, mert a képhasználat líraisága aránylag hozzáférhető, az pedig, hogy ez a líraiság prózában van alkalmazva, figyelemfelkeltő. De ennek is megvannak a maga korlátai és önmagában még nem forradalmi. | 124.
| 2025.09.28 18:18 | Farkas György - szerki -- meo | PRÓZA Aphrodité
|
| Válasz erre | Érdekes írás, de inkább vers mint próza. "szürrealsta" vonásokat látok benne. Túl sűrű, nincs valódi konklúzió. | 123.
| 2025.09.05 21:43 | V. Szabó Mátyás - szerki -- meo | LSD
|
| Válasz erre | Érdekes, hogy a szer jegyében felszabadult nyelv és tudat minden felszabadultságával a beszűkült rögvaló, a "bilincsbe szikkadó kábult sorsimádók" ekézésére fordítja az energiáit; valóban bele lehet látni, mint Péter írta, egyfajta moralizálást. A moralizálás bántó ellentétbe kerülne azzal, amit egy LSD-verstől igazán várunk; a kitágult tudat minden-megértését, mindenek-fölé-emelkedését és a hitvány köznapiságtól teljesen különböző élmények fölfedezését.
Ám ha belegondolunk, az elrugaszkodáshoz igenis hozzátartozik a dacos hátratekintés, valami olyan eksztatikus fölény és lenézés, amivel pillanatnyilag csak azonosulni tudunk, annyira lenyűgözőnek ígérkezik az eljövendő szárnyalás. A vers talán ezt a mozzanatot kívánta megragadni, ám nem sikerült eléggé dinamikus-élesre fenni, olyan iramodással, mint amit például József Attila 'Proletárok!' versében megtalálhatunk. Jobban működne talán a szöveg egy mondatba komponálva, felkiáltójellel. A képek némelyike is igényelne módosításokat, mert túl tompán hat, például az első sor, a harmadik, vagy az utolsó előtti. | 122.
| 2025.08.31 07:55 | Siska Péter - szerki -- meo | LSD
|
| Válasz erre | Egyfajta moralizáló látleletként tudom csak olvasni ezt az írást. A szöveg képzavarral nyit, az egyes képek pedig gyakran egymásra torlódnak, érdemes lenne többet is elhagyni ("romlott igéivel", "nyálkás jövő" stb.), frissebbekre, koherensebbekre cserélni. A címválasztást is átgondolnám, mert bár erős várakozást kelt, a szöveg inkább csak jelzőkkel túldíszített toposzokat mozgósít. | 121.
| 2025.08.09 15:47 | Siska Péter - szerki -- meo | Depresszió
|
| Válasz erre | Úgy érzem, túl sok absztrakciót zsúfol össze ez a szöveg, és ennek a benne rejlő feszültség látja kárát. A zárás önmagában erős, de nincs eléggé előkészítve, érdemes lenne bevezetni, hogy az olvasó "megérkezzen" hozzá, valahogy úgy, ahogy Niki írja, merészen,kerülve a "költői" túlhangsúlyozottságot. A címet én feltétlenül cserélném, kijelöli az olvasói értelmezés keretét, ha egy kicsit absztraktabban közelítenénk meg, a szöveg több réteget kaphatna. | 120.
| 2025.08.07 19:11 | Kopriva Nikolett - szerki -- meo | Depresszió
|
| Válasz erre | Kedves Attila, "majd lapos kőbe csobban a tó" - erre a sorra, "fordított valóságra" akár az egész verset fel lehetne fűzni hasonló merészséggel, szívesen olvasnám.
"mint részeg estbe omló nyári alkony" - giccses, mindenképp mérsékelném, átgondolnám az efféle fordulatok használatát.
"időtlen pillanat" - szintén óvatosan bánnék vele, annyian leírták már. Vajon milyen lehet még ez a pillanat?
Az alkony-változékony rímpár sem a legszerencsésebb. Láthatóan ellentétekre épít a vers, itt-ott viszont zavarosak a váltások. A címe talán meg is magyarázná töredezettségét, karcolat-jellegét, a fentiek miatt viszont nem tudom marasztalni. | 119. 118. 117.
| 2025.07.27 21:19 | Kopriva Nikolett - szerki -- meo | Tűz-tűz
|
| Válasz erre | Kedves Attila, "tűz vagy, én is az vagyok", "vérző kezem", "tűzvihar", szívlobogás, égés stb. - ezeket rendkívül elnagyolt/túlcsordult kifejezéseknek érzem, s mivel ők alkotják a vers vázát, számomra picit meg is semmisítik. Pedig van benne erő. "Én gyújtogatni nem tanultam" - ez a felütés pl nagyon jó. Ha az első versszak után másképp folytatná, más irányba vinné el, beemelne más dimenziókat, szerintem működhetne. | 116.
| 2025.07.27 17:11 | Fűri Mária - szerki -- meo | Tűz-tűz
|
| Válasz erre | Kedves Attila!
Az első 5 sor egy jó népdal erejével hat. Onnan kellene a verset folytatni, abban az eleven, friss stílusban. | 115. 114.
| 2025.07.26 21:37 | V. Szabó Mátyás - szerki -- meo | Tűz-tűz
|
| Válasz erre | A lángoló szív képe elképesztően veszedelmes alapanyag, de éppenhogy nem az ereje, hanem a kiszipolyozottsága miatt. Az első versszakban még valamennyire képes kitermelni belőle egyénien hangzó sorokat, de aztán egyre kevésbé. A következő szakaszban jól hat a "kacagok, hogy ne fájjon" első látásra durva, banális energiája, de az átkaroló vérző kéz és a "tűz vagy, én is az vagyok" már nagyon sok. A harmadik versszak pedig nem tesz hozzá szinte semmit az előzőekhez. Bár elkerülte a szóismétlést, mégis úgy hat a vers, mintha minden versszakban legalább egyszer leírná, hogy "tűz".
Nem hiszem, hogy sokat ki lehetne hozni egy versből, ami pusztán a szerelem lángolásának metaforái köré szerveződik. A mögöttes hangnemet viszont változatosabb eszközökkel is legalább annyira meg lehet idézi, mint például Nagy László 'A forró szél imádata' versében; "[...]ifjuságom zöldfüvü halma örökre tiéd,/visszanézve látom: tüzedtől csupa sömör,/lázító szél, te vízszintesen húzó sikoly,/selyemszalag-fűrész a vállamon, ereimet/riszáló, csonthártyáimon játszó vonó [...]"- nagyon hasonló alapelv, tökéletesen homogén szenvedély-szőttes, de a nyelv zseniálisan diverz régióin át végigzarándokoltatva.
Az első versszak és két sor ("kacagok, hogy ne fájjon" (természetesen hasonlóan betyáros versszakzáró pozícióban), illetve a "ha kimondanám neved/...") működik, erősebben érvényesülhetnének egy kevésbé megkötő kompozícióban. De erre múlikkal szavazok. | | A fenti posztra érkezett válaszok: serfozoattila60@gmail.com | 113.
| 2025.07.21 18:52 | Siska Péter - szerki -- meo | Térköz
|
| Válasz erre | Lehet, hogy a vers jelentésstruktúrája szándékosan fragmentált, de a referenciák túl lazák, a szintaktikai viszonyok is elmosódnak több helyen, a versbeszélő pozíciója is homályban marad. A jelenlegi formájában inkább asszociatív zűrzavar benyomását kelti számomra, nem alakul ki benne koherens poétikai tér, és szerintem az álom-ébrenlét dichotómiája sem épül ki következetesen. Nem sikerült olyan motívumot sem azonosítanom, ami végigvezetne a versen. Sokkal erősebb lenne ez a szöveg, ha jobban artikulálná a belső logikáját, és stilisztikailag fegyelmezettebb lenne (pl. a "csörömpöl a csend" paradoxona mára annyira kopottassá vált, hogy már csak inkább retorikai manírként hat). | 0 25 50 75 100 125 |
|
