Seres László
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak. Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
1052. 1051. 1050. 1049.
2019.01.05 10:55 | Kosztolányi Mária -- ...
|
Válasz erre | Megdöbbentett a hír, igaz nem voltunk barátok, "csak" itt író társak. Lenne egy javaslatunk Iványi Mónival, igazából Ő mondta ki először, tehát részt kellene vennünk a búcsúztatóján. Szeretném megkérdezni, hogy van-e valaki aki vállalja, aki eltudná vállalni? Így lenne tisztességes.
| 1048.
2019.01.05 10:54 | Papp-Für János - szerki -- meo | Rom-antika
|
Válasz erre | Kedves László!
Már nem fogod olvasni amit itt írok. Hiányozni fogsz nekünk. Isten nyugtasson békéjével :(
Maradsz velünk, mint ahogy ez a vers is Marad!
pfj | 1047. 1046. 1045. 1044. 1043. 1042.
2018.11.06 16:42 | Papp-Für János - szerki -- re
|
Válasz erre | Kedves László, értem az észrevételt. de a szerkesztő válasza ugyanaz lett volna, mint az enyém és bizony sokszor egyszerűen nem telik az időnkből a több állomásos viszont reakciókra, főleg, ha annak tartalma nem különbözik az eredeti meótól.
köszönöm, pfj | 1041.
2018.11.06 16:30 | weinberger -- re: Nappalok és éjszakák
|
Válasz erre Előzmény | Azt hiszem, László, előbb-utóbb elérkeznek a beszélgető partnerek egy olyan ponthoz, amikor a kör bezárul. Milyen körcikkekből is áll ez a kör? - a szerző beküld egy verset (a lista látszik a bírálónál) - a bíráló megír egy bírálatot (a bírálat látszik a szerzőnél) - a szerző reagál és reagálásában természetesen a konkrét bírálónak üzen (a reagálás ténye látszik a bírálók közös oldalán, a tartalma azonban csak akkor látható a szerző üzenőoldalán, ha bármelyik bíráló rákattint - a bírálók természetesen rendelkeznek nem is egy belső kommunikációs mezővel, amelyek tartalmát csak ők látják, így megbeszélhetnek közös dolgokat - a szerző hiába kér választ bármire, ha kérését az érintett bíráló még látni sem óhajtja (nem kattint rá, vagy nem élrtesül a bíráló-társától, vagy értesül, de nem cselekszik) - ezért a szerző azt is hiába kéri, hogy ez a bíráló kerülje el a verseit, előfordulhat, hogy a bíráló erről a kérésről sem értesül - itt zárul be a kör és kezdődik egy új "siketek párbeszéde" | | A fenti posztra érkezett válaszok: Seres László | 1040.
2018.11.06 15:42 | Seres László -- Nappalok és éjszakák
|
Válasz erre | Bárhogy van, bárhogy értékeli, egy félmondat, még ha ismétlés is elvárható egymástól a kölcsönös udvariasság alapján s a ahogy ezt Ön megtette, ő is megtehette volna. Ugye nem mondok újat, amikor megnéztem a diskurzusokat a dokkon a Versek elemzése, vagy csak minősítése során találtam nem egyet több százat, ahol 19-20 oda-vissza történt reakció, mondjam azt nagyon sokszor lényegtelen személyes villongásban. Most vese össze kedves János az én személyes kérdésemet ezzel! | | A fenti posztra érkezett válaszok: weinberger | 1039.
2018.11.06 13:33 | Papp-Für János - szerki -- re
|
Válasz erre | Kedves László, világosabb a Napnál, benne van az idézett mondatban, még csak értelmezni sem kell. László! Kérheti a szerkesztőt, hogy ne meózza a verseit, de neki ez a dolga, én ezt várom el. Szóval a munka folytatódik.
pfj | 1038.
2018.11.06 11:45 | Seres László -- re: meo | Nappalok és éjszakák
|
Válasz erre Előzmény | Köszönöm külön kért, de sajnos ugyanúgy mint sok más esetben elmaradt válaszát kedves Tibor kérdésemre. Megértem, joga van annak válaszolni, akinek akar. én viszont megkérem, tekintsen el a verseimről alkotott minősítésétől ebben az esetben. Azt hiszem, így tisztességes, így korrekt! | 1037.
2018.11.03 20:28 | Seres László -- Nappalok és éjszakák
|
Válasz erre | Kedves Juhász Úr!
Örülnék, ha bővebben kifejtené, hogy mit kell érteni ezen az Őn által megfogalmazott minősítő mondaton.
"a gondolatok szépek, de ha a megvalósítás sikerültségén kellene lemérni ennek a versnek az értékét, akkor rosszul teljesítene"
Egyébként egy átlagos vers, nem alkalomra íródott, hanem csak úgy, mint az irodalmi élet sok más területein születnek versek. Ez például Anyámról. | 1036.
2018.11.03 08:16 | Juhász Tibi - szerki -- meo | Nappalok és éjszakák
|
Válasz erre | Alkalmi költeményként tudtam olvasni, a gondolatok szépek, de ha a megvalósítás sikerültségén kellene lemérni ennek a versnek az értékét, akkor rosszul teljesítene. Bizonyos körökben viszont mégis, a megfelelő fórumon biztosan meg tudja találni az ideálisabb olvasóit, szakmai közegben túl könnyűnek találtatna. | | A fenti posztra érkezett válaszok: Seres László | 1035.
2018.10.30 12:10 | Seres László -- Öreg fák
|
Válasz erre | Köszönöm az őszinte választ Gábor. Most vált minden érthetővé számomra, bár voltak sejtéseim, de azokat elhessegettem eddig magamtól.
A két hellyel-közzel hasonlatos költői kép:
1., "Az élet füstölgött, a halál, lesben állt" 2., "..Halott virág ne éljen a házban! "
Végső konklúzió: a különbség az közöttük, hogy az egyiket én írtam, a másikat Ön!
Kérem, ne erősítse bennünk azt a tudatot, hogy így működik a DOKK! Mert ettől lesz "komikus", nem egy felvizionált szimbolikus természeti képtől. S higgyen a szerzők jó szándékaiban, ha elmondják véleményeiket.
A bizalom éltet, a bizalmatlanság Öl! Tudom, ez is színpadias, modoros, de igaz! | 1034.
2018.10.30 11:50 | Tesch Gábor Ferenc - szerki -- re: Öreg fák
|
Válasz erre Előzmény | Ez az ön által idézett sor is meglehetősen modoros volt, de korántsem abban a formában, ahogyan az "öreg fákban". :) A lesben álló halál képe itt komikus, amott meg rossz a szóhasználat az elszáradt virágra. De nem akar sokkal nagyobbat mondani annál, mint ami történik. | 1033.
2018.10.30 11:42 | Seres László -- Öreg fák
|
Válasz erre | Kedves Gábor! Tudja mit? Elfogadom! Nem leszek se boldogtalan, sem boldog tőle. Sőt! Kívánom, Ön legyen boldog.
Mindezzel együtt Ön figyelmetlen is, és ez nem lehet erőssége egyetlen szerkesztőnek sem. Hiszen megelőző válaszomban indokoltam, hogy "Az élet füstölgött, a halál, lesben állt" kép maga a természet csodálatos, tragikus jelensége, amit szimbolizáltan használható anélkül, hogy megkövezne érte, ha csak nem ez a szándéka.
Ehhez hasonló költői képekkel remélem találkozott már. Példaként ideírok egy fenomenálisat, ismerősnek kell Önnek lennie. Nagyon is!
"...Halott virág ne éljen a házban! "
Kérdezem, ez modoros, vagy modortalan? A választ Önre bízva maradok tisztelettel: SL | | A fenti posztra érkezett válaszok: Tesch Gábor Ferenc - szerki | 1032.
2018.10.30 10:32 | Tesch Gábor Ferenc - szerki -- re
|
Válasz erre | "Az élet füstölgött/a halál lesben állt"-ez igenis színpadias. Nem az, amit mondani akar vele, hanem ahogyan, amilyen eszközökkel ezt közli, a nyelvi megformálásban van a hiba. Modoros. Meg is magyaráztam miért. Semmi "igaztalan" nincs ebben. | 1031.
2018.10.29 16:46 | Seres László -- re: meo | Öreg fák
|
Válasz erre Előzmény | Kedves Gábor, azt kell mondanom, akárhogy vizsgálom az egész verset, központozással, ahogy azt idemásoltam, vagy anélkül, ahogy abból Ön is idézett a vers első mondata: "Öreg barackfákat égettek a kertben.Ennek "színpadias nyitányát vitattam korábban és most is. Ön talán mentségül hozzá csapott egy következő mondatot, ami igaztalan velem szemben. Ezt be kell látnia.
"Öreg fák
Öreg barackfákat égettek a kertben. Az élet füstölgött, a halál lesben állt. Megszenesedett korom-virág hullott megsebzett ágain vajúdva itt-ott még, fekete gyümölcsök édes illatában. Nem tudta kábultan, hogy le, vagy felszálljon. S mint aki holttá vált élve temették el a halhatatlanságot."
A továbbiakban azt írja: "Az élet füstölgött, a halál,lesben állt, egy barackfa-égetésnél. Nocsak!! " Ez maga az a természeti jelenség, ami vitathatatlan, hiszen a fák az élővilág részeiként születnek és meghalnak. Elpusztulnak és sajnos elpusztítatnak. S bizony fáj pusztulásuk. Több évtizeden át nevelt, gondozott gyümölcsfa ily halála kegyetlen fájdalom a gazda, a család számára. Tehát a "Nocsak" nem is annyira meglepő s megírása egy rövid versben csak annak lehet "modoros", aki a gyümölcsére figyel csupán, nem az egész fára.
Személyeskedő megjegyzéseire nem reagálok, nem stílusom, és értelmetlen is volna. 18 év alatt egyetlen szót nem talál itt a DOKKON, amiben azt írtam bármely versemről, Hogy az "JÓ". Jó akkor is, ha mások másként látják. De nagy ritkán, ha véleményt mondtam, elmondtam a magam meglátásait a versekről s főleg a nyelvről, amiben azok megszületnek, hogy mások gondolatvilágában is értelmezhetővé váljon, amire a Szerkesztők közül egyesek egyre kevesebb gondot fordítanak.
| 1030.
2018.10.29 14:58 | Tesch Gábor Ferenc - szerki -- re: meo | Öreg fák
|
Válasz erre Előzmény | "Idézem: "Öreg barackfákat égettek a kertben..."
Itt, speciel erre az egyszerű kijelentő mondatra azt mondani "színpadias nyitány" s ezzel gombostűre tűzni, mint egy csodabogarat nem éppen szerkesztői bravúr."
"Öreg barackfákat Égettek a kertben Az élet füstölgött A halál lesben állt"
-itt ez a két sor színpadias nyitány, az utolsó két sor... Itt tényleg minden szerző úgy érzi, hogy az épp aktuálisan megírt verse a világirodalom egyik, ha nem a legnagyobb mesterműve?
Az élet füstölgött, a halál,lesben állt, egy barackfa-égetésnél. Nocsak!! A lesben álló halál képe modoros. Éppúgy modoros, mint amikor egy drámában a szolga papírkéssel rontana be a színpadra a királyt leszúrni. Az inkább komédia lenne.. Itt mindig nagy szavakat használunk, becsületességről, alázatról, udvariasságról és őszinteségről. Vajon saját verseinket is ilyen őszinte alázattal vizslatjuk? | | A fenti posztra érkezett válaszok: Seres László | 1029.
2018.10.29 14:01 | Seres László -- Öreg fák
|
Válasz erre | Köszönöm kedves weinberger!
Megvallom őszintén jól estek szavai, ritka kincs az őszinte szó, az empátia mások iránt napjainkban. Megtapasztaltam Öntől ezt , nem csak, ha elkeserítő jelenségekre céloztam verseimet értem. 2000-ben mentem nyugdíjba, akkor alig hallottam az internet nyújtotta lehetőségekről, főleg irodalmi blogokról, mint a DOKK is. Végül itt kötöttem ki, köszönet érte az akkori Szerkesztőknek, akik azt a jó szándékú, tiszteletre méltó szellemet öntötték belém s a többi szerzőbe is, amire azóta is időnként változó intenzitással szükségét látom, hol jobban, hol kevésbé.Nem akarok személyeskedni, az nem vezet sehová, csak újabb értelmetlen csatározásokhoz. A sokszor elburjánzó igazságtalanság, a működési szabálytat felrúgása, a kivételezettség értelmetlen hosszú sora fáj csupán. A fájdalom néma jelensége visszafogottságra sarkall, hiszen ezen csak azok segíthetnek, akik azt okozzák. Nem csak nekem, mindenkinek, de leginkább önmaguknak titkon, ha nem is vállalják fel.Türelmes és megértő vagyok. Tisztelem azt a munkát, ami egy-egy irodalmi lap fenntartásához, üzemeltetéséhez szükséges. Persze hagyományos nívójához, sikereihez méltó módon. Remélem ennek megfelelően értékelik mindazok véleményét, akik megszólalnak s egyetértésüket biztosítják ahhoz, hogy a DOKK régi fényében ragyogjon. Köszönöm kedves weinberger, hogy mindezt elmondhattam Önnek. (No nem azzal az ismert szándékkal és szófordulattal, hogy " neked mondom, hogy más is értsen belőle"! Bár az sosem árthat...)))
| 1028.
2018.10.29 12:27 | weinberger -- re: meo | Öreg fák
|
Válasz erre Előzmény | Kedves László, minden korábbi reagálásából és egyéb megnyilvánulásából azt érzékeltem, hogy alighanem Önről lehetne megmintázni a korrektség, az udvariasság, az empátia szobrát. Minden leírt szava alátámasztotta ezt még olyan bírálatok esetén is, amelyek méltatlanul siklottak át szövegeinek értékei fölött. Pontosan ezért érzem többszörösen súlyosnak a mostani válaszát - tudva, hogy a címzett ezt is negligálni fogja. | 0 25 50 75 100 125 150 175 200 225 250 275 300 325 350 375 400 425 450 475 500 525 550 575 600 625 650 675 700 725 750 775 800 825 850 875 900 925 950 975 1000 1025 1050 |
|