Nagy Zoárd
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
9.
| 2011.09.30 00:59 | Tesch Gábor Ferenc - szerki -- meo | Fényjáték
|
| Válasz erre | Szép vers Zoárd, de szépsége önmagának való. A forma- és ritmusérzéked nyilvánvaló, ez jó, előnyödre válhat, ha szeretnél tovább lépni. Szép motívumok, de nagyon laza szövedékek ezek, nem épülnek szervesen egymásra, mintha azt a sok-sok dolgot, amit az éjszakából lát a szemlélő, vagy az éjszaka láttatni enged magából, azt mind leírod egymás mellé (és nem alá, ha már a vers valamiféle építményre hasonlít mondjuk) szóval töredékes, nincs összefűzve. A sablonos megoldások néhol eléggé unalmassá teszik, mindjárt az elején: "Hanyatt dőlt árnyék fekszik rét mezére,"-ez a rét meze elkoptatott már. A napocskás kép is inkább utóromantikus, ennélfogva modorosabb is a kelleténél, az efféle természet vagy tájleírást a század eleji líra sajátja, szóval kellőképpen avas zamata van az ilyesminek.
"Magára ölti kormát a sötét,"-a korom mindenképpen egy hulló dolog, vagy megtapadó, szóval az éj és a sötét kontextusában kissé suta a magára öltés, nyelvileg valahogyan ki kellene ezt egyenesíteni. Szép, de erőtlen. Javítani kellene. Ötletesebben, és bátrabban! Jó munkát! | 8.
| 2011.08.19 21:59 | Korányi Mátyás - szerki -- meo | Fényjáték
|
| Válasz erre | Van formaérzéke, de tulajdonképpen egy halvány impressziónál nem mutat többet a vers. És a szépre formázott szöveget is lerontják a kevésbé sikerült mondatrészek:
"nincs már tűzni kedve"
"kormát a sötét"
Ha ezt a könnyed szépséget és illanó mélységet fogalmazza, akkor még tovább kell emelni a színvonalat, fel-fel, Weöres-"proletárok"... : ) Jó munkát. | 7.
| 2011.07.07 05:09 | Tesch Gábor Ferenc - szerki -- meo | Szeretteim
|
| Válasz erre | ".Születtem tőle véresen,
Emlőjét téptem éhesen,
Lázrózsát rólam ő szakít,
Emberré sejtből alakít."-ebből érdemes egy új verset kezdeni. a többi ötlettelen, farigcsált rímekkel operáló közhelyparádé. és szenvelgő is. | 6. 5. 4.
| 2011.04.29 15:39 | Nagy Zoárd -- re: meo | Hit, Remény, ...
|
Válasz erre
Előzmény | Kedves Mikkamakka!
Köszönöm a hozzászólását, úgy tűnik, van, amit azonos szemüvegen keresztül látunk a világból. Ha érdekli, szívesen megosztom, milyen az én hitem.
A fő problémát abban érzékelem, hogy a leendő árvácskák zöme el sem tudja képzelni, holnapra célpont lehet belőle is. | 3. 2. 1.
| 2011.04.28 18:27 | Mülléder Mari - szerki -- meo | Hit, Remény, ...
|
| Válasz erre | Kedves Nagy Zoárd,
Én sosem tudom, honnan lőnek és hogy ki az, aki lő. A fegyver, vagy a tapéta, csak azt látom, hogy valakit-valamit mindig eltalálnak és az egyéni drámákon túl - valakinek ez ügylet(t), az áldozatnak pedig hirtelen etnosza, vallása, nemzete. Itt igazságot az tehet, aki feláll, kihúzza magát minden nemzeti és etnikai himnusznál, mert az Autentikus magasság színtelen, vallástalan, nemzettelen, ki tudja: talán ő az igazi én-istenem-mi-istenünk, nekünk meg itt van ez az áldott és kegyelmetes verbum, amelyre hagyatkozva a párbeszédért esdekelhetünk.
Nem föntről; didaktikai bércekről - ott, ahol hasonló és egyenrangú gerinces társaink tartózkodnak. Igaza van: nincs két egyforma árvácska.
A didaktikus ív nem bánt jól a tematikával. | | A fenti posztra érkezett válaszok: Nagy Zoárd | 0 |
|
