Nagy-Seje Péter
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
12.
| 2011.02.08 11:35 | Korányi Mátyás - szerki -- meo | Ítélet alatt
|
| Válasz erre | Tipikusan rontott vers: már az első sorban nem esik jól ilyen magyartot olvasni: "sír, aki lenn él" - rímért beáldozni a gondolat mondatba transzformálását, a mondatok és a mondandó természetes lejtését, nem bölcs, általában nem is működik, itt is erőltetett. Pedig a második sor milyen jó! A harmadik is. Aztán a 4. megint erőlködik... Az 5. pedig, háát... Bocsi, de nem igaz: ilyen költős-fellengzősség. Aztán a 6. sor is elég köztes: kiábrándultabb, mint az 5., de pl. el kéne dönteni, hogy marék atom, vagy egy nagy (pl.) rakás atom: mert a két jelző vagy mennyiséghatározó kicsit üti egymást: maréknyi csapat, stb. - ez általában kicsinyítő képzőként használják, míg a "nagy" pont az ellentétje (még akkor is ha a marok elég nagy az atomokhoz képest). A 7. és 8. sor sztem rendben van, de a rím helyének elkuszálása sztem ritkán áll jól egy ilyen rövid versnek, itt se szerencsés: így az utolsó sor is elcsúszkál az olvasóban. Javítgatni kéne ezeket. | 11. 10.
| 2010.11.10 09:07 | Cservinka Dávid - szerki -- meo | Ítélet alatt
|
| Válasz erre | Az ítélet itt mintha belenyugvásba futna, jó ez, hiszen a vallás, a hit, a gondolkodás egyik végső célját írja körül. A vers első pár sorát túlmagyarázottnak érzem; az arányérzék, a versív, a befejezés egyébként jó.
Kifogás: a "sír, aki lennél" kényszerű és zavaró megfogalmazás, ezen felül az imára kulcsolt két kéz aránytalan, elsőre feltűnik, hogy a ritmus kiegészítést kíván. | 9.
| 2010.10.02 06:42 | Turányi Tamás - szerki -- meo | Négy láb
|
| Válasz erre | Kezdete van és vége van, közte pedig elférne még néhány hansúlyosan-verselő szakasz, ha már nem akar többet, mint ami, tehát: kockáztasson, itt gyorsan felmutat valamit, de el is dugja nyomban, ennyivel nem fog meg - | 8. 7. 6.
| 2010.10.01 11:03 | Korányi Mátyás - szerki -- meo | Négy láb
|
| Válasz erre | Szia Péter!
Nem tudom, ismered-e Pilinszky János: Életfogytiglan c. versét? A versed nagyjából ugyanezt mondja el, kicsit az őszbe színezve, de se nem jobb, se nem több. Pedig milyen jó kis verscím ez! Csűrni, csavarni, tágítani, bővíteni kéne még ezt a szövegedet, hogy önálló verssé váljon. Így csak egy kis impulzus, impresszió, ecsetvonásnyi képeslap ez, szívecskét karistol a mélység felszínére.
Pilinszky János:
Életfogytiglan
Az ágy közös.
A párna nem. | | A fenti posztra érkezett válaszok: nagysejepeter | 5.
| 2010.02.22 23:21 | Dokk Szerki -- meo-üzenet | Mosolyszünet
|
| Válasz erre | Kicsit szigorúbb, formai-verstani szempontból feszítettebb megoldásokkal kellene dolgoznia ennek a versnek, ha célhoz akarna érni. Most még szétfolyik itt-ott, pedig ez vélhetõen nem szándéka: a szétfolyás, a felszínt tekintve, nagyon jellemzõen tetten érhetõ például a második versszak rajtam-tartja nagyon távoli asszonáncában, amely nem illeszkedik a versanyaghoz, így sajnos és vélhetõen az invenció pillanatnyi hiánya csendíti össze a két szót. Máskülönben a felidézett képek szürkék, mindennapiak, viszont épp emiatt jellemzõek, karakteresek. A szürkeség puszta dekoravitását mutathatná ez a vers, ennyiben áll most lehetséges tudása. Az a fajta vers, az a fajta versanyag ez, aminek jót tenne például egy egyértelmû váz, akár egy végig kitartott, monoton módon, de következesen kattogó jambus, esetleg egy rutinosan frappáns szonett-forma, ami talán észrevétlenül mederbe terelhetné a most még nem egészen fegyelmezett benyomásokat.
nb | 4.
| 2009.12.29 08:00 | Anna -- re: kupcsulik
|
| Válasz erre | Talán inkább jobb így, mint ragrímekkel, nem akkora baj az a kicsi rímtelenség. | 3. 2.
| 2009.12.28 21:57 | Nagy-Seje Péter -- re: Mosolyszünet
|
Válasz erre
Előzmény | Nekem sem tetszett eléggé, de aztán hagytam, mert értelmes okot nem tudtam rá mondani, hogy miért nem jó. Vagy hogy miért lenne rosszabb, mint az eredeti rajta-tartja. Mindenesetre így hirtelenjében nem tudok jobbat :-) | 1. 0 |
|
