Maier Pèter
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
1.
2016.02.05 22:46 | Bártfai Attila Márk - szerki -- meo | Pucér
|
Válasz erre | Kedves Péter!
Teljességgel méltányolható, hogy a kontroll nélküli tudatból fellökődő szóképződmények illeszkedéseiből és vonzataiból kanyarít szöveget, mely mintegy és hozzávetőleg valamely feltételezett, de meg nem engedett, szambázva tekergőző neon-zöld mambára emlékezteti a verstan által idejekorán és visszafordíthatatlanul (az milyen kemény film egyébiránt) megrontott befogadót (amúgy tényleg ne hallgassunk az irodalmi abúzusról); már ha jól értem azt, amit Máté a törekvéseik kapcsán a kívülről talált és (kettő az egyben) belülről tálalt költészet kapcsán megjegyzett. Oké. De mi légyen a grammatikával? Ezt csak azért kérdem, mert Carl Gustav Jung igen korán felismerte, hogy a legpszichedelikusabb emberi tapasztalatban jelesül(főleg mikor belesül)az álomban, bizony áthágjuk a fizika, a kémia, a biológia, a teológia és ki tudja még mi mindennek a szabályait, ám a nyelv szabályait soha. Ekkor értette meg, hogy minden látszat ellenére a nyelv nem anyagi, hanem szellemi eredetű. /Valószínűleg ezért a kóklerség minősített esete a dadaista költészet, de ettől most tekintsünk el, hiszen ön nem dadaista./ Ön szerint ez micsoda?:
"Anyám karjaiba vettem magam ordîtva, Mint pulyaként."
Ön az édes szülője karjában vásárolta önmagát pulykának öltözve? Mert ez a mondat, ha egyáltalán jelent valamit, akkor körülbelül ezt.
És mindezek dacára szerintem rohadt jó verseket fogunk öntől olvasni, ha ezt a kísérletezést nem veszi annyira komolyan és megviccelve a felettes-énné vált tudattalant csal, csinosít, ráspolyoz, reszel és lakozz a versein. Ordenáré hülyéskedésemet pedig kegyesen nézze el nekem! (Ez itt a kacsintós kacsintás helye.)
Üdvözlettel: Márk |
0