Ima a mezőn

Te voltál a kék búzavirág szemű,
én a pipacs, a lüktető ütemű.

Mégis gyötrelmed lettem.
Terhét cipelted létezésemnek,
s mint izzadt ruhád dobtad a földre.

Megkopott az azúr kék,
a fű zöld-tűz táncra kélt,

hamuvá hamvadt a rét, az ég
hallgatott a fogadalomról,
a pipacsról, búzavirágról.

Imádkozom.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2018-03-13 20:03:08
Utolsó módosítás ideje: 2018-04-18 17:58:14