Luzsicza István
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
177.
| 2016.02.24 21:01 | L.I. -- holnap este 6-kor
|
| Válasz erre | A Magyar Napló Kiadó szeretettel vár minden kedves érdeklődőt
HORVÁTH (EÖ) TAMÁS Babylon polgárai
című kötetének bemutatójára
2016. február 25-én, csütörtökön 18 órakor
a Magyar Napló Könyvesboltba
(1085 Budapest, József körút 70., Józsefvárosi Galéria).
A szerzővel Luzsicza István költő beszélget. | 176.
| 2016.02.18 19:17 | L.I. -- Babylon polgárai
|
| Válasz erre | A Magyar Napló Kiadó szeretettel vár minden kedves érdeklődőt
HORVÁTH (EÖ) TAMÁS Babylon polgárai
című kötetének bemutatójára
2016. február 25-én, csütörtökön 18 órakor
a Magyar Napló Könyvesboltba
(1085 Budapest, József körút 70., Józsefvárosi Galéria).
A szerzővel Luzsicza István költő beszélget. | 175. 174. 173.
| 2016.01.22 08:44 | L.I. -- re: meo | Fél mondat a méltóságról
|
Válasz erre
Előzmény | Értem, kedves Márk. Tulajdonképpen egy hatásvadászatra alkalmas témához nyúltam, és csak a belső receptoraim szabályozzák, hogy az eszközeim mennyire lesznek (vagy sem) azzá. Nyilván kellett érzelmi közelség is az ominózus macsekhoz, meg nyilván kellett az én meglehetősen túlérzékeny viszonyulásom is a mind gyakoribb és mind súlyosabb gyászélményeimhez, de ami egyértelműen verssé emelte bennem ezt az esetet, az a vége: a halálba menés dorombolása, az élet elmúlásának, a bárki-bármi által ránk mérteknek zsigerileg is (hiszen állati ösztönből) méltósággal viselése.
Köszönöm az értékeléseket és a versre szánt figyelmet. | 172.
| 2016.01.22 07:58 | b.a.m. -- re: meo | Fél mondat a méltóságról
|
Válasz erre
Előzmény | Kedves István!
Csak annyit írtam, hogy számomra a szövegben van teatralitás, és nem azt, hogy objektíve teátrális lenne. Arra értetem, hogy ahhoz viszonyítva, ahogyan az emberek egy állat, akár egy házi kedvenc elmúlását elmesélik, mondjuk egy kollégájuknak, ahhoz képest ez a szöveg nagyon költői. De a cicák halála már csak ilyen megrendítő. A nagy japán író Nacume Szószeki: Macska vagyok című regényében az egyes szám első személyben írott, végső haláljelenet, állítólag megríkatta fél Japánt.
Üdv.
Márk | | A fenti posztra érkezett válaszok: L.I. | 171.
| 2016.01.21 10:58 | L.I. -- re: meo | Fél mondat a méltóságról
|
Válasz erre
Előzmény | Kedves Márk,
köszönöm. De fel is csigázódtam. Mit és miért értünk pontosan teatralitás alatt itt és most? Tényleg kíváncsian várom, már csak hogy magam is tovább boncolgassam akkor magamat és szövegeimet. | | A fenti posztra érkezett válaszok: b.a.m. | 170.
| 2016.01.21 10:55 | L.I. -- re: Fél mondat a méltóságról
|
Válasz erre
Előzmény | Kedves Csilla,
igen, ha a megváltó - idézőjelben vagy sem - előbukkan a szövegből, akkor, azt hiszem, eljutott az és oda, amit és ahová akartam eljuttatni. Köszönöm szép szavait (avagy szavaidat, ahogy jobban tetszik). | 169.
| 2016.01.21 10:40 | Bakkné Szentesi Csilla -- Fél mondat a méltóságról
|
| Válasz erre | Nagyon átéreztem...itt nemigen "sikk" azt írni, hogy most éppen bőgök...nem érdekel! Én akkor is...Átéltem...így...a macskáim érkezését, távozását...Isten vagy éppen az én"megváltó" :( akaratomból...
A velük együtt megélt éveket a szépségeivel, nehézségeivel...az elmúlásukba is belefurakodott szeretteim távozását...újra felszakadó sebekkel...és átéltem újra, hogy szép volt velük...szeretteimmel, és szeretett "tappancsaimmal".
Köszönöm. | | A fenti posztra érkezett válaszok: L.I. | 168.
| 2016.01.21 10:39 | Bártfai Attila Márk - szerki -- meo | Fél mondat a méltóságról
|
| Válasz erre | Kedves István!
Szép. Számomra ez egy olyan vers, amelyben a teatralitás költői eszközként hozzáad és nem elvesz a szöveg értékéből; ezt rendkívül eredetinek és hatásosnak találom.(Szerintem veszélyes próbálkozás volt, de láthatóan megérte.)
Üdvözlettel:
Márk | | A fenti posztra érkezett válaszok: L.I. | 167. 166.
| 2016.01.21 09:39 | Hepp Béla -- Fél mondat a méltóságról
|
| Válasz erre | Nagyon mélyen megfogott, mert nagyon igaz minden elemében. Talán, mert az ősszel kellett ugyanígy elvesszük a kutyánkat. Nem kerestem, hibákat, éltem a versed.
Béla | | A fenti posztra érkezett válaszok: L.I. | 165.
| 2012.08.28 09:27 | L.I. -- fantom
|
| Válasz erre | Kedves hölgyek-urak,
köszönöm az értékelést, a figyelemfelhívást a hibákra, meg a méltatásokat is. Magam is úgy vagyok ezzel a verssel - meg mindegyik sajáttal -, hogy folyamatosan csiszolgatom, javítgatom, aztán a végén akkor engem el, amikor úgy érzem, hogy tökéletesen elrontottam rajta mindent, és minden további csak újabb rontásokhoz vezetne. Persze, éreztem én is dadogásait, döccenéseit, egy-két részletbe menően: az inkriminált 2-3. versszakban főleg, a bárhol-bárhova egyértelműen pedig ritmikai ügy, hát, valóban, mindennemű elegancia nélkül megoldva, bár a csoda tudja, ha másnál olvasnám, hogy vélném. Az "űrnek embernyi"-t kifejezetten szeretném viszont megvédeni, és a "leglétezőbb nemlét"-et sem éreztem elcsépeltnek, aztán persze, most, hogy mondjátok... Nihil? Hát, sokat kerestem valami odaillő kétszótagos kifejezést, a hiány, a semmi már ki lett lőve a megelőző sorokban, valami erőset igyekeztem oda. A megszakadt családi lánc pedig: az egész vers erről a hiányról szól, nem tudtam volna már hová kerekíteni túlírás nélkól.
Na mindegy is, hülyén néz ki, amikor egy verset meg kell magyarázni. A lényeg, hogy nemcsak, hogy másfél éve írtam, amivel valamenyire el is távolodtam tőle már, de ezzel együtt összesen hármat írtam az elmúlt három évben, azt is egy hónapon belül, akkor, másfél éve, az apám halálát követő hetekben, apám haláláról, hiányáról. Ingerenciám támadt szabadjára engedni, hadd menjen a maga útján. Amikor ebben a fázisban járok, akkor már én magam kész vagyok vele, újra farigcsálni rajta sajnos nem a profilom, innentől gondjaitokra bíznám, hogy mi lesz vele, nem érzem presztízskérdésnek. Végül is nagyon nem vagyok előtérben hosszú ideje, részemről ez nem is igazán "comeback", inkább csak életjel akart lenni, "Fiatalok, még itt vagyok".
Mindenesetre nagyon köszönöm a nekem szánt figyelmet, a gyors reagálásokat, három szerki szinte azonnali véleményezését, azt, hogy szemmel láthatóan szíves fogadtatásban részesültem. Jól esett. | 164.
| 2012.08.27 19:35 | Mesterházy Fruzsina - szerki -- meo | Fantomfájdalom
|
| Válasz erre | Kedves István!
Az 1. vsz-ban engem a "bárhol" szó akasztott el, nem értem, miért nem "bárhova"
A 2. vsz-ban megcserélném a sorokat, mert amúgy zökken a 2 mondat, amelyben kvázi definiálja és az a 2, amelyekben felidézi a találkozásukat:
benyitok mielőtt kopognék:
épp nálam jár látogatóban
apám mindörökre otthon van
apám már mindörökre vendég
A 3. vsz egész zavaros és banális:
apám a testet öltött hiány
embernek űr űrnek embernyi
a megelevenedett semmi
nincs mely van
A 4. vsz pedig valahogy magyarázat nélkül marad, hogy miért szakad meg a családi lánc-kötelék, illetve mi az oka - ami a történet tragédiája (gondolom).
Akárhányan olvassuk, úgyis mást jelent. Tényleg szép vers egyébként - az első fele erős. Köszönöm az élményt! | 163.
| 2012.08.27 16:56 | Korányi Mátyás - szerki -- meo | Fantomfájdalom
|
| Válasz erre | Szia kedves István, alapból szép és jó ez a vers, kisebb javítgatásokra szorul.
1. vsz: "leglétezőbb nemlét" - ez elég banális csavar, az első 3 sor sokkal ügyesebb, tisztább, erősebb. Ha már, akkor inkább így: leglélegzőbb nemlét (sztem), ez behoz egyéb tartalmi síkokat.
2. vsz.: Az első sor ritmusa így lenne igazi: apám mindörökre ott van. A befejezés ritmustalansága nem zavaró, olyan mintha direkt lenne elkenve.
3. vsz.: Itt kifejezetten begyengül a szöveg. 1., 2. sor közhelyeske, a 3. se sokkal jobb, sőt. Ilyesmit mutatnék, nem javaslat, csak iránymutatás, hogy mennyire rövidebbre lehet fogni ugyanezt:
Apám az űr, a hiány,
ő az eleven semmi.
(Az 1. sor így is elég banális, de rövidsége okán so-so elfér.)
4. vsz.: Az első két sornál nyelvtanilag jobb lenne, a "mikor fiamat ölelem át / nem érem el az unokát". Az mindegy, hogy több fiad van, mindegyikre vonatkozik ez, viszont a egye szám / többes szám cserélgetése zavaró volt. És a befejező sornál a "sajgó nihil" szintén koppanó közhely, egyszerűbb lenne pl. azt írni, hogy "lüktető fantomfájdalom", vagy egyéb egyszerű megoldás, kár ott már filozofálni (nihil), olyan gyönyörű és erős ez a szó, hogy "fantomfájdalom". Ez a szakasz amúgy pöpec, főleg a befejezés, az elég kemény és konkrét.
Szép az egész vers, tisztázni kéne kicsit a szöveget. És ahoj! | 162. 161. 160. 159.
| 2009.09.02 21:43 | Luzsicza I. -- re: meghívó
|
Válasz erre
Előzmény | Kedves Németh Zoltánné,
köszönöm a meghívást, igyekszem ott lenni. Az újság kapcsán: a Bársonyfót kb. hat éve már nem létezik, van helyette két éve viszont - talán már találkozott is vele - a Fótcafé (régi életrajzom szerepel ezen az oldalon, ami tudtommal nem módosítható, ezért maradtak meg ezek az adatok). Valószínûleg nem lesz akadálya, hogy az októberi számba anyagot készítsünk az ünnepségrõl. Ezt én is jelzem aprócska kollektívánk tagjainak, de ajánlom az újság honlapját: www.fotcafe.hu, amelyen mind a lap, mind az én privát elérhetõségeimet megtalálhatja e nyilvános fórum helyett.
Üdvözlettel,
L.I. | 158.
| 2009.09.02 09:35 | Németh Zoltánné -- meghívó
|
| Válasz erre | Tisztelt Uram!
Németh Zoltánné Komoróczy Erika vagyok, a fóti Gondviselés Óvodában dolgozom. Szept. 4-5-6-án ünnepi rendezvénysorozat keretében az óvoda 15. születésnapját ünnepli. Tisztelettel meghívjuk Önt és kedves családját. A jubileumi ünnepség szombaton 3-kor kezdõdik a fóti mûv. házban.
Ha lehetséges, a Bársonyfót újságban is lehetne cikk errõl a jeles napról.
elérhetõség
30/5706126
üdvözlettel: Németh Z-né Erika | | A fenti posztra érkezett válaszok: Luzsicza I. | 157.
| 2008.04.02 19:05 | L.I. -- re: Buli után a takarítás
|
Válasz erre
Előzmény | Kedves k.k., köszönöm elismerõ szavaidat. Bevallom, Illyés sorait nem ismertem elõzetesen, de annak alapgondolata régi toposz. És féligazság. A másik felét ennek az igazságnak meg úgy érzem, ahogy megírtam. | 156.
| 2008.04.02 08:44 | k. k. -- Buli után a takarítás
|
| Válasz erre | Az sem lehet véletlen, hogy Illyés híres, vagy elhíresült kijelentése („Azt, hogy a nép fia vagy, igazolnod, sejh, ma nem azzal / Kellene: honnan jössz, – azzal, ecsém: hova mész!" ) bukkan elõ kontrapunktként: „õk olyan messzirõl jöttek / hogy már nem is tudják / hová mennek”. - Ez van. - | | A fenti posztra érkezett válaszok: L.I. | 155.
| 2008.04.01 23:35 | k. k. -- Buli után a takarítás
|
| Válasz erre | Napról napra aktuálisabb sorok.
A "históriás csatorna" bámulásakor esik le, hogy ez bizony, nem akármilyen buli. Ez a játék a bõrünkre megy.
Kemény, pergõs opusz. És ötletes. És tetszik.
| 154.
| 2008.02.18 09:27 | T. I. -- válaszom
|
| Válasz erre | Kedves István!
Örülök, hogy jó ment. :)
Nálam minden rendben, a második kötetem kívánkozna megszületni, már csak egy kis segítség kellene hozzá.
Ja, és olvasd a Pannon Tükröt! :)
Írhatsz e-mailt is!
Üdv:
Imre
http://www.pannontukor.hu
| 153.
| 2008.02.16 11:28 | Tóth Imre -- grat
|
| Válasz erre | Kedves István!
Gratulálok! Milyen volt a költõi ested?
Imre | 0 25 50 75 100 125 150 175 |
|
