Leleszi Balázs Károly
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak. Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
8. 7. 6.
2009.11.28 17:17 | Dokk Szerki -- meo-üzenet | Éjszaka hálójában: kör
|
Válasz erre | Sokra becsülöm, Balázs, hogy nagy ívû verset akart írni, üdítõ dolog ez a dokkon, ahol az egy-két-három soros, iszonyú mélynek szánt gondolat-impulzus-versek sorjáznak, hogy talán terjedelmet kölcsönöz nekik a remélt siker. De még dolgoznia kellene ezen a versen. Testes, gazdag, bele lehet költözni, akár komor, akár pillekönnyû vidámságtól szenvedõ lélek talál rá. De van benne még sok üres járat (zihálva lélegzem - zihálok, csupa rom vagyok stb.), ezek olyan túlírtságok, amelyeket vagy érdemes kihúzni, vagy rafináltabbra fogalmazni (pl. csavarni egyet a szokott társulásokon, paneleken: romokat építek magamban, vagy ha a nyelvi panelt fordítjuk ki, nem a tartalmat: rupa csom vagyok -- tekintsünk el attól, hogy ennek most semmi értelme nincs). Kellenek az ilyesmik, mert ezek képesek a figyelmet ébren tartani, márpedig azt ébren kell tartani, ha ilyen terjedelmû verset ír, ha ilyen hosszú útra invitál minket. És vannak kifejezetten hibásnak mondható részek is, a legszebb példa a végérõl: ahol létezésem mélységétõl motiváltan élek. Nem lehet egyszerûbben? Lehet, persze. Javaslatot most azért nem tudok adni, mert nem értettem meg teljesen, mit jelent. Dolgozzon, csiszolgassa, finomítsa, alakítsa, gondozza, "zaklassa" a verset, meglátja, megadja magát, játékokat, új értelmeket kínál magának is, és hálásabb lesz az olvasó, ha érettebb gyümölcsöt kínál neki fogyasztásra.
jt | 5.
2009.11.02 16:28 | Leleszi Balázs Károly -- Kés?i t?z
|
Válasz erre | Kedves Katalin a Jövõ pediglen, ha karjuk, hanem eljön. Csak várni kell rá hûségesen... ami persze nem könnyû, ti,. a várakozás... | 4.
2009.11.01 17:13 | Marossy József -- Sívdobbanás egy ház el?tt
|
Válasz erre | Remek írás a Késõi tûz, mint ahogyan a Szívdobbanás egy ház elõtt is. Az utóbbi címét elütötted. Úgy tudod javítani, ha a bírálandókban megkeresed, és a módosításra ráklikkelsz. Ekkor kéri a jelszavad, és a z betût az S után betoldod. Gratulálok barátsággal: Jóska | | A fenti posztra érkezett válaszok: Leleszi Balázs Károly | 3. 2.
2009.10.28 18:39 | Leleszi Balázs Károly -- válasz
|
Válasz erre | Köszönöm... Magam is éreztem, hogy nincs meg a folytonosság a versszakok között. Úgy gondoltam, hogy az "elsõ felismerés", amivel a kisgyermek eszmél a világra, olyannak kell lennie egy szakláris versnek. Persze magam is tisztában vagyok azzal, hogy ezeknek a verseknek, általában nincs sok "irodalmi" értékük. De azt is tudom, mert megtapasztaltam az ilyen versek írásánál, egy jótékony angyal megfogja a kezemet, és gyengéden megsimogatja. És azt is tudom, hogy egyszer, nem is régen egy 80 éves néni odajött hozzám, és épp ezt a verset említette, hogy mennyire megfogta õt. Tehát véleményem szerint a vers már bejárta a neki rendelt útját... | 1.
2009.10.27 13:43 | Dokk Szerki -- meo-üzenet | Koldusszerelem
|
Válasz erre | Az utolsó versszak gondolata érdekes. Tudniillik az, hogy vajon nem furcsa-e, miért erõlködik valami, ami az emberin túlról jön, ha nem a szeretetért. A nem-szeretet vajon dolgozna-e ennyit? Nem tudható, persze. Ha a gonosz is idõtlen, miért ne vacakolna velünk vagy értünk? Ráérne. Ez csak az én magánválaszom, a lényeges, hogy a gondolat jó alapja lehet az istenrõl való gondolkodásnak.
A vers (mint korpusz) már nem ilyen érdekes. A "holott" és "mégis" közül elég lenne az egyik, inkább a "mégis", a "holott" ködösebb jelentéssel ruházná fel a sort.
És amit máskor éppenséggel (el-)tanácsolni szoktam, most éppenséggel hiányoznak: a versdíszek. Rím, ritmus, rendezett szótagszám, alliterációk. Szinte minden szót trópusokba zsúfolnék, szívem szerint, hogy a vers gazdagnak, pompásnak, túlzónak hasson, mint a keresztény egyház általában. Ünnepivé, fontossá emelné a verset. Lehetne, persze, re-formáló stílusban is, de ahhoz nagyon puritánnak és letisztultnak kellene lennie a tartalomnak is. Nem tûnik az egyetlen lehetséges útnak a felvezetõ a vízcsepptõl, a magon át, a koldusig.
A koldusként koldul pedig harangnyelv nélküli harangként kondul, nem tartalmas az ilyen szóismétlés itt. A "halálnak halála" erõs, ijesztõ, a "koldusként koldul" azonban inkább szegénységi bizonyítványként szolgál. De sajnos nem úgy, ahogy nincstelen volt Jézus, vagy bhaktik a bölcsek keleten.
jt | 0 |
|