Horváth Zsófia
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak. Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
4.
2013.02.01 13:12 | Tesch Gábor Ferenc - szerki -- meo | Ősz
|
Válasz erre | Zsófia, van némi szelíd szépsége a versnek, nyugodt hangvételű, és pozitívumként említhető még, hogy egyes strófák vége rímtelen marad. Ez bizonyos tekintetben jó érzékre vall, azonban összességében nem elégséges még, sem a tartalom, sem modern korunk verstechnikai igényeinek tekintetében. Amint a kiemelt ajánlatban olvasható vers is aposztrofálja, az ősz "a világirodalom kedvenc évszaka". De ha másik példát szeretnék hozni, akkor talán egyik kedvencemet idézném Simon Marcitól: "...mert például az őszt megírni könnyű./Olyankor bármihez hasonlítható/bármi."-ezek az általam idecitált idézetek mind frissek, egyéniek, míg az ön adott versében talán túlságosan is közhelyesek, mindennapiak. És amikor verset írunk, akkor legtöbbször a kis, hétköznapi dolgokat neveljük, lényegítjük költészetté. A közhelyszerűségre semmi szükség. Mert például, hogy ősszel hullanak a falevelek, ezt mindenki tudja, mindenki el is tudja mondani, le is tudja írni, de valószínűleg ez még (már..) nem nemesül költészetté, és én (egyszerű olvasó) nem is fogom tudni (és ha őszinte leszek: nem is akarom..) hogy ki írta ezt a verset, mert annyira nem egyedi, és körülbelül tíz őszről szóló versből minden 2.-ban azt olvashatjuk itt a Dokkon, hogy hullanak a falevelek. (persze.., mi más történne ősszel..?) De mit is akar ezzel Zsófia kifejezni? Önmagában a figyelem, melynek tárgya lehet az ősz, ennél már jóval túlhaladottabb, ami a költészetet illeti. Lelki tartalmakat ez a szöveg sajnos nem közöl, nem jelenít meg. Nem tudom meg valójában belőle mit jelent Horváth Zsófiának az ősz, csak a sokszor olvasott közhelyek, és toposzok, motívumok tömkelegét olvashatom, hulló falevél, potyogó gesztenyék, és kopasz vagy kopaszodó ágak.. Tessék több kortárs szöveget olvasni. A formai igény részemről azért dicséretet érdemel. Üdv a dokkon Zsófia! | 3.
2013.02.01 09:07 | L.I. -- alagút
|
Válasz erre | Nem, kedves Zsófi, nem a történet a koppintás, hanem az interpretálása. Ezt és így már ezerszer és egyszer leírták mások. JM véleménye vélemény ott alant, nem más: fél mondatnál sajna többet nem ér az egész, Dunát lehet rekeszteni az ilyennel, és nem ér meg külön-külön mindegyik egy kisesszét. Olvass kortársakat, fejlődj, ennyi egyelőre az utad. | 2. 1. 0 |
|