Karaffa GyulaKaraffa Gyula költőnek 3 feldolgozatlan és 3 privát üzenete van.
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
1450.
| 2026.01.06 14:11 | krasznaigyula9@gmail.com -- re: meo | Valaki
|
Válasz erre
Előzmény | A múlikkal egyetértek. (Akár bontás nélkül is.)
(Ha -nagyképűen- mondhatom azt, hogy a verseimben épp arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy vissza kellene térnünk sok mindenben az alapokhoz, az egyszerűséghez, így a verseknél is valamelyest az egyértelműséghez. A truváj, a plusz, a "csavar", az okoskodás, a szókinccsel való dicsekvés, a brillírozás szerintem már jócskán elvitt sok embert a költészet eredeti céljától.) | 1449.
| 2026.01.06 13:41 | V. Szabó Mátyás - szerki -- meo | Valaki
|
| Válasz erre | Prédikációszerű szöveg, mind formában, mind asszociációs világában, ebből a "szar" sem mozdítja ki igazán. Elsősorban azért, mert túl világos és megszokott a jó-rossz, bűn-erény szembeállítása, a szöveg nem ereszkedik le a jelenségek ellentmondásosságának világába, ahol már csak a nyelvet önmagából kiforgatva, szükségszerűen összetettebb költői képekkel lehet csak kijelentéseket megfogalmazni, illetve nem azonosul igazán a tárgyával, a menthetetlen emberiséggel, hogy saját, átéléstől energikus szavaival számoltassa fel a tévedéseit (már ha az azonosulás után még célnak láthatja azt). Múlikkal szavazok. | | A fenti posztra érkezett válaszok: krasznaigyula9@gmail.com | 1448.
| 2026.01.05 12:57 | krasznaigyula9@gmail.com -- re: meo | Ha olyan
|
Válasz erre
Előzmény | Kedves Anna!
Megteszem legközelebb én, bár az említett megjelenések közül a Börzsönyi Helikon a saját lapom volt, amit 15 évig készítettem havi rendszerességgel, az említett honlapot is én magam készítettem. Sajnálom, de a régi reflexek... mivel nem kért a Dokk soha első közlést, az, hogy már valahol megjelent, inkább a büszkélkedést szolgálta csak, persze nem jelentett semmiféle elvárást soha a Dokk szerkesztők felé.
Isten áldásával, karaffagyé
(Az említett ellentétesnek tűnő mondat inkább csak azért született, mert látom, hogy más szerzők máshol megjelent művei maradósak (is) lettek, ezek a mesék meg egy pillanat alatt, meó nélkül múltak. Már akkor, amikor még nem írtam le az említett mondatot.) | 1447.
| 2026.01.05 11:38 | Gerencsér Anna - szerki -- re: meo | Ha olyan
|
Válasz erre
Előzmény | Kedves Gyula!
Senki nem várja, hogy "nyomozzon maga után". Megkönnyítené azonban a szerkesztők munkáját - és, úgy vélem, ez lenne a korrekt hozzáállás is -, ha a szövegek feltöltésekor bejelölné a "publikálva" rubrikát és a korábbi közlés helyét.
Ami pedig a meókat illeti, azok az egymás utáni mondatai, hogy "vagy annyira rosszak ezek az írások? erre nem írt semmit" és "nem várok semmiféle megjegyzést az írásaimra", nem igazán segítenek eldönteni, hogy akkor valójában szeretne vagy nem szeretne meót kapni. Az eddigi válaszaiból, illetve ez utóbbi megjegyzéséből arra következtettem, hogy semmilyen kritikát nem kíván hallani. Részletesebb elemzés híján is meg fogom azonban jelölni a korábbi megjelenéseket, már csak az adatbázis teljessége végett is.
Üdvözlettel:
Gerencsér Anna | | A fenti posztra érkezett válaszok: krasznaigyula9@gmail.com | 1446. 1445. 1444. 1443. 1442.
| 2026.01.05 09:51 | Kulin Borbála - szerki -- meo | Adhok
|
| Válasz erre | Kedves Gyula!
Szép vers lesz ez! Néhány javítást javaslok: az első versszakban a Holdat/holdat rím nem szerencsés, az olvasó csak arra biccent rá, hogy ez egy jó szójáték -féle, de a vers ennél magasabbra tette a lécet, nem való hozzá ez a fajta játék. A "gyorsabbra vált" is kizökkent, kicsit erőltetett szókapcsolat. Ha formában ír az ember, akkor (is) vigyázni kell a nyekvi természetességre, ne érezzük azt, hogy valami csak azért kerül bele úgy, ahogy belekerült, mert így jött ki a szótagszám, vagy mert rímkényszer van. A "csillagporos szántón" - itt a jelzőt cserélném, túl közhelyes, kicsit giccses. tetszik a "csodák nyílnak, remények bomlanak" - szép párba állítás. És a jegenyáros rész nagyon jó, itt éri utol a vers önmagát minőségileg. A "mert a temetőben"... -nél a "mert" szócska szerencsétlen, nem illik a vershez ez a logikai magyarázat, kivenném, valahol máshol, máshogy pótolnám ebben a sorban a ritmikai kiesést. A zárásban az utolsó sort megváltoztatnám, a "lefagyva, mélán és sután" nem szerencsés jelzők itt, kicsit elkomolytalanítják a verset. valami ütősebb, komoly és mély zárlat kellene, hogy miért nem enged a versbéli én a hívásnak, miért nem tud engedni. | 1441.
| 2026.01.05 09:20 | Kopriva Nikolett - szerki -- meo | Szent család
|
| Válasz erre | Kedves Gyula, sokan feldolgozták a témát, elsősorban ezért lenne fontos a konkrét történetre koncentrálni. Mi van mögötte, kik ezek az emberek, hogyan éli meg a történteket a versbeszélő?
Ebben a formában nem érzem szerencsésnek a kivitelezést - nincs kidolgozva az íve, felszínesen szól, a párhuzam nem kibontott. Bizonyos sorai picit a közönségesség határán egyensúlyoznak, pl: "én csak azt látom kaszálni kéne / csak a szárat nem eszi a barom", rengeteg a töltelékszó (most csak ránézésre az ötödik versszakban "én is", "még én sem", "de azt már", "már attól"), az összecsengések nem szerencsések (pl. gazok-barom).
A jövőre nézve is javaslom ezek felülvizsgálatát, ártanak a szöveg tisztaságának, gördülékenységének. Sokat segít ebben a hangos felolvasás - ami természetellenesen, terjengősen hat, netán ismétel, kerüljön ki a versből. | 1440.
| 2026.01.05 08:55 | Kopriva Nikolett - szerki -- meo | Symposium
|
| Válasz erre | Kedves Gyula, inkább afféle jegyzetnek, naplóbejegyzésnek látom. Helyenként feleslegesen terjengős, itt-ott körülményesen fogalmaz, ám valódi gondom az, hogy nem találom a tétjét. | 1439.
| 2026.01.04 13:52 | krasznaigyula9@gmail.com -- re: meo | Ha olyan
|
Válasz erre
Előzmény | Kedves Anna!
Lehet, sőt, igen. De nem nyomoztam magam után. Mivel a "már megjelent" eleve azt is jelenti itt, hogy mulandba lesz besorolva (vagy annyira rosszak ezek az írások? erre nem írt semmit), ezért nem várok semmiféle megjegyzést az írásaimra, nyugodtan tegyék a múlikba mindet, adatbázisként megfelel így is nekem a Dokkon való szerepléshez.
(Az olvasók már szavaztak a meséimről, az Épphogycsak beszólok 700 példányban, a Csunnyamesék 500 példányban talált fizetős vevőre, olvasóra, ami a mai Magyarországon elég szép eredmény.)
| | A fenti posztra érkezett válaszok: Gerencsér Anna - szerki | 1438. 1437. 1436. 1435. 1434. 1433. 1432. 1431.
| 2025.12.26 19:35 | Siska Péter - szerki -- meo | Sokan
|
| Válasz erre | Inkább egy álláspontot közöl ez a szöveg, mint tapasztalatot, magyaráz, nem mutat. Vallomásos, esszészerű, egy tézist ismétel, de szerintem a szavak "eredeti, végtelenül ésszerű" jelentése azért problémás, mert feltételezi, hogy létezik ilyen stabil, konfliktusmentes jelentés, ám nem reflektál erre, csak adottnak veszi, nem válik poétikai kérdéssé. Az utolsó sor viszont brutálisan erős lehetne, akár egy másik vers magjaként is. | 1430.
| 2025.12.26 19:16 | V. Szabó Mátyás - szerki -- meo | Sokan
|
| Válasz erre | Tényleg lenne a szavaknak "eredeti végtelenül ésszerű jelentése"? Persze a vers érzelmi világában van nekik, de ha csak egy kicsit is beengedjük a XX. század nyelvfilozófiai áttöréseit (pl. Witggenstein- egy szó jelentése az, ahogyan használjuk), semmi csodálkoznivalót nem találunk azon, amin a vers csodálkozik és kénytelenek vagyunk ésszerűtlenül terjengősnek látni. Persze nem ez a szöveg súlypontja, inkább a 'nem akarom meghallani- nem akarom megérteni' attitűd, csakhogy ez szerintem nem a nyelv ellenére történik, hanem éppen a nyelv segítségével, vagy inkább a nyelv "eredeti végtelenül észszerű jelentése" nem az, amire igazán lehetne építeni a manipulációval szemben.
"Sokan vannak akiknek a nyelv csak akadály"- erről a metaforáról is annyi mindent írtak már össze éspedig úgy, hogy nem problémának, hanem alapvetésnek tekintették. Már Kierkegaard is felveti, hogy a nyelv a legkevésbé expresszív közeg és "minden, ami érzéki tagadva van benne" de éppen "ez a látszólagos szegénység a nyelv gazdagsága", mivel lehetővé teszi a nagyarányú rendszerezést, aztán ott van a nyelvi relativizmus óriási hagyományától kezdve az egész posztstrukturalizmuson át Lacan "öltési pontjaiig", stb... A szövegnek nem kéne ennyire filozofikusnak és rendszerezettnek lennie, ha nem vet számot azzal, hogy a válaszait már használták kérdéseknek és a kérdéseit válasznak.
A leginkább a "nem kellene hogy reagáljon..." kezdetű rész tetszik, ami eredeti felfogást mutat be, a következő versszak pedig jól kitágítja a mondanivaló horizontját. A "fekete tóban"-t nem kéne idézőjelbe rakni, azért vers a vers, hogy az ember idézőjelek nélkül használhasson olyan megvilágosító, érzékeltető tömörítéseket kifejező költői képeket, mint ez. Múlikkal szavazok. | 1429.
| 2025.12.22 09:14 | Széll Zsófia - szerki -- meo | Vita
|
| Válasz erre | Gyula... :)))))
És akkor most versként: túlírtad. Tessék kivenni belőle a prózaian magyarázó részeket, feleslegeket (pontosan tudod, hogy melyikek azok, hol vannak), a zárás ne legyen öncélú dödögés, akkor marad a szöveg. Kicsit dühít is amellett, hogy elmosolyodtam (élvezetes ez a svung, amikor éppen líra, akkor annak vonalvezetése, játéka, tárgya), mert vannak annyira jó részek, hogy ihajj. A kérdés: tényleg én szerkesszem meg, vagy megcsinálod te? :) | 1428.
| 2025.12.19 16:45 | krasznaigyula9@gmail.com -- Mi a magyar?
|
| Válasz erre | Mi a magyar? Illetve ki a magyar? - tehetnénk fel a kérdést, ha egyáltalán mernénk ilyesmit kérdezni a mai Magyarországon, hiszen nem illik ezt a kérdést feszegetni.
Ám, kénytelen vagyok elmesélni egy történetet ehhez:
R Péter barátom kedves feleségével és lányával-fiával a szlovákiai Tesmagon él. (Keressetek rá, ha érdekel benneteket, hol van a falu.) Többször jártak már nálunk is, mi is náluk, hiszen ez az EU egyik áldásos hatása, hogy a határok eltűntek, az új barátságok, irodalmi kapcsolatok megszülettek, és egymáshoz úgy mehetünk, mintha itthon lennénk. Szóval, sokszor jártak errefelé, ők is szoktak itt vásárolni, és egyéb ügyes-bajos dolgot intézni, Péter bútorrestaurátor, aki a szakmájának igen megbecsült művelője, rengeteget dolgozik, de meg is látszik már rajtuk, több ház (külön műhelynek), autók, tavaly nyáron vagy három hónapon keresztül bebarangolták a Balkánt lakóautóval stb. Lányuk Esztergomban tanul, fiuk Léván. R Marika a feleség egy kéttanynyelvű iskolában tanított, de manapság kézműveskedik (fa fülbevalókat készít) és Péternek segít a műhelyben (egyre divatosabb, hogy asszonyok is beállnak asztalosnak).
Péter mesélte a következő "sztorit":
Egyik magyarországi ittlétükkor az egyik "nagymagyar" beszélgetőtárs megjegyezte, hogy Péter "ahhoz képest, hogy szlovák, milyen jól beszél magyarul"!! Péter ezen úgy "kiakadt", hogy köpni-nyelni nem tudott, de türtőztette magát, nem vágott vissza, mert ilyen jelleme van, és csendes-szerény, mindenesetre azzal az emberrel semmiféle kapcsolatot nem építettek ki. Péter egy szót sme tud szlovákul, magyar iskolába járt, tudatosan nem tanulta meg az államnyelvét, ahogy annyian mások sem. Ám, nem szégyen egyáltalán az sem, ha tud szlovákul valaki, sőt!! (A szlovákiai magyar cigányok például három nyelvet is beszélnek, magyar, szlovák és cigány nyelvet, minimum.) Marika perfekt beszél szlovákul, ő szokott fordítani Péternek, ha munka alatt, vagy megrendelés közben kell a segítség. Mindig magyar híradókat nézett, mindig magyar környezetben élt, és szlovák állampolgár, a magyar állampolgárságot nem csak azért nem kérte, mert akkor az elsőt elveszítette volna, hiszen azt is a jelenlegi miniszterelnök vezette kormány fogadta el, mint most a dekrétumok megújítását. Mélyen sértőnek, és mélyen bunkóságnak tartotta Péter ezt a mondatot, és számára ez azt is jelezte, hogy az anyaországi magyarok, azaz mi, sok esetben semmit sem tudunk a külhoni magyarokról, így románoztuk le az erdélyieket, és szerbezzük a délvidékieket.
Szégyen, amit egyik miniszterünk elkövetett a kampány hevében, és nincs rá bocsánat! Nem lehet rá bocsánat! Ha van mégis, akkor szégyelljük magunkat!
| 1427.
| 2025.12.17 15:05 | krasznaigyula9@gmail.com -- re: meo | Vigyél magaddal!
|
Válasz erre
Előzmény | Kedves Mária!
Elmesélek neked egy másik történetet: Marci unokámmal fenn voltunk a Váci úton a Gyermekklinikán, neurológiai vizsgálaton, most nyáron. Marcival nincs semmi baj. Míg várakoztam a vizsgálat végére, Vincével kinn maradtunk a folyosón, mivel gyerekosztály, játékokkal volt tele a sarok. Vince játszani kezdett, természetesen. Aztán egyszer csak egy ápolónő jött felénk, egy a derekén sállal megkötött totyogó kis gyerekkel, úgy vezette, mint egy állatot, mint egy kutyát szokás. Nem rosszindulatból tette ezt, hanem azt nem akarta, hogy a gyerek elszaladjon tőle, vagy valakihez odamenjen. Elkerülhetetlen volt a találkozása a két gyereknek. Vince először félt tőle, majd felengedett, és már meg is simogatta a kis srác arcát. Szóba elegyedtünk az ápolónővel, elmondta, hogy a gyerek ott született, de az anya nem vitte haza magával, harmadik éves (mint Vince), és azóta benn van a kórházban, ott él egy kiságyban. Amikor a munkájuk engedi, akkor megsétáltatják, hadd mozogjanak a lábai. Sajnos egy szót sem beszélt még, míg Vince már érthető mondatokat mondott akkor is. Élete egy kórterem kiságyában zajlik, talán épp most is, amikor ezt írom neked. Nem hiszem, hogy azóta nevelőszülőre talált volna, bár Isten adja, hogy így legyen!!!
A "slusszpoén": Marci a vizsgálaton tanúsított bátorsága miatt kapott egy sárga, legó kisautót. Lelkendezve mutatta nekem és Vincének. A kis srác is odajött, és megfogta. Tetszett neki. -Add neki Marcikám- mondtam- neked van odahaza sok autód. Persze, nem adta. Most kapta, gyerekből van. Semmi baj. De itt és akkor is a szívem szakadt meg, hogy milyen sorsok vannak. | 1426.
| 2025.12.17 13:56 | Fűri Mária - szerki -- meo | Vigyél magaddal!
|
| Válasz erre | Kedves Gyula!
Ritkán véleményezek prózát. Inkább csak akkor, ha a történet már az első mondatoknál személyesen megérint.
Mielőtt rátérnék a meóra, ha már szóba került, elmondom itt is a véleményem a már megjelent írások dokkra kerüléséről. Én is, hozzád hasonlóan a feltehetőséget támogattam; a dokkos bírálatot illletően semmilyen etikai aggályom nincs, a folyóirat-szerkesztőket szerintem egyáltalán nem zavarja, ha valaki egy más típusú irodalmi portálon is megméreti a művét. Nem mondom, hogy nincs ilyen egy-kettő, pl. a Bárka, azt tiszteletben kell tartani, de nem jellemző. Praktikussági szempontból viszont az a helyzet, hogy míg öt kész írást öt perc alatt fel lehet tölteni, a szerkesztőnek becsületesen elolvasni és véleményezni ez nem kevés idő. A két elvárás így nincs arányban egymással. Gondoltam, úgy ildomos, ha a nyilvános felületen is elmondom erről az aggályaimat.
Most az írásodról: mivel hasonlót én is átéltem a 'brigádmozgalom' keretében, érdeklődéssel olvastam. Úgy látszik, ez valamilyen felülről indult ötlet volt az állami gondozottak helyzetének javítására; az elválás a gyerekektől valóban drámai, és akár van folytatás, akár nincs, meghatározó élmény. Az írásod nem különleges irodalmi 'csemege', de tárgyilagos, pontos írás, fontos és hiteles kordokumentum. Lehet abszolút szubjektív a történeted rám gyakorolt hatása, de köszönettel marasztalom. | | A fenti posztra érkezett válaszok: krasznaigyula9@gmail.com | 0 25 50 75 100 125 150 175 200 225 250 275 300 325 350 375 400 425 450 475 500 525 550 575 600 625 650 675 700 725 750 775 800 825 850 875 900 925 950 975 1000 1025 1050 1075 1100 1125 1150 1175 1200 1225 1250 1275 1300 1325 1350 1375 1400 1425 |
|
