Filip Tamás
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
599.
| 2024.04.15 20:51 | Bak Rita - szerki -- meo | Leltárhiány
|
| Válasz erre | Kedves Tamás!
Ismét erős verset olvashatunk Tőled.
A magas színvonal garantált.
" szétszórja fényét, akiket teremtett, azokra" - a mellékmondat tudatosan van beékelve a főmondatba?
Marasztalom.
Üdv,
Rita | 598. 597.
| 2024.04.11 10:29 | Fűri Mária - szerki -- meo | Állásinterjú
|
| Válasz erre | Igen, félek, de a Balatonban nyitott szemmel úszom.
"A megoldatlan kóannal való szembesülés által visszatérünk a nem-tudó, nem-gondolkodó tudathoz."
https://eredetifeny.hu/zen-gyakorlat/koan-interjuk/
Érdekes ez a zent népszerüsítő interjú, újszerű gondolatokat adott nekem, köszönet, hogy a koan említésre került a versben.
Nem árt néha kitekinteni a saját kulturális közegünkből, amely máshová helyezi a hangsúlyokat, és amely olyan kerek világképet ad, hogy jó esetben nem kell máshol keresgélnünk megoldás után. De van, hogy nem elég a transzcendens élményünk ahhoz, hogy elég legyen, és a józanabb 'kelet' híd lehet ilyenkor saját hagyományaink felé.
Marasztalom a verset; kedvenc versszakaim az 'idő'-s, és az azt követő 'integetős'. | | A fenti posztra érkezett válaszok: Fűri Mária - szerki | 596. 595.
| 2024.03.27 22:44 | Bak Rita - szerki -- meo | Világra jönni
|
| Válasz erre | Kedves Tamás!
Jól megkomponált versnek tartom.
Magát a háarmat szót szeretem, jó indítás, hogy az első két sor ezzel a szóval kezdődik.
A vers- újszülött szókép fogott meg legjobban.
Valóban, szívünket, lelkünket tisztább teheti az írás, egy vers megalkotása.
A vers lezárása is érdekes, elgondolkodtató.
Marasztalom. | 594. 593.
| 2024.03.19 19:28 | filiptamas@gmail.hu -- re: meo | Állásinterjú
|
Válasz erre
Előzmény | Kedves Rita!
Az Állásinterjú valóban a kérdések verse. Ebben a megátalkodottságban egy vers erejéig követem Pablo Nerudát, egyik legkedvesebb költőmet, aki egy egész kötetet írt kérdésekből. És természetesen ilyen állásinterjú nincs, de mivel akartam, hogy legyen, megírtam. Nem tudom, kik kérdeznek kit, én csak médium vagyok. Persze ötleteim azért vannak. Annyit meg merek kockáztatni, hogy különleges emberek keresnek egy különleges embert, akinek esze és szíve és érzékei nyitottak mindenre, akinek kivételes sorsot szánnak. Talán „jég-utat”, amit „hideg gyémántporral” szór be a Nap. De tényleg nem tudom, nem is dolgom. Ne az válaszoljon, aki kérdez. Ha valami válaszféle megfogalmazódik az olvasóban, nem volt hiábavaló megírni. Köszönöm a véleményedet.
FT
| | A fenti posztra érkezett válaszok: Bak Rita - szerki | 592.
| 2024.03.18 22:32 | Bak Rita - szerki -- meo | Állásinterjú
|
| Válasz erre | Kedves Tamás!
Érdekes kérdések sora a vers.
Az emberben felmerül, milyen állásinterjún tennék fel ezeket a kérdéseket, ha feltennék egyáltalán, de így, hogy fikció ( is lehet), érdeklődéssel olvasom.
Valószínűleg kevés állásinterjún használnak metaforákat.
A "Kérsz egy pohár vizet?" esetleg még elhangozhat egy állásinterjún, bár inkább önözve teszik fel a kérdést.
Frappáns lezárása a versnek.
Marasztalom a verset. | | A fenti posztra érkezett válaszok: filiptamas@gmail.hu | 591. 590. 589. 588. 587. 586. 585.
| 2024.02.18 16:44 | filiptamas@gmail.hu -- nem, ne
|
| Válasz erre | Kedves Pálóczi Antal!
Igyekszem a stilisztikailag érvényes eszközökkel megfogalmazni, mit gondolok.
Torkig vagyok veled, és azzal a permanens arcátlansággal, amit megengedsz magadnak velem szemben. Magánlevelezésünkben, amely azóta természetesen véget ért, eljátszottad a hattyú halálát, megsértődtél, félreértelmeztél, megvádoltál igaztalan dolgokkal. És most szintet lépsz, a magánlevelek ügyét közhírré teszed. Ez vérlázító. Én tudom, hogy a Dokk éppenséggel nem egy porcelánbolt, de te már itt nem is elefánt vagy, hanem mamut. Vedd már észre kérlek, hogy kihaltál. Nem óhajtok veled semmilyen vitába, de még csak békés kommunikációba sem bocsátkozni. Ne tolakodj újra meg újra a saját szférámba, ne magyarázd el nekem újra és újra a dolgok állását, van róla saját véleményem, megdolgoztam, sőt megszenvedtem érte. Meg kell állapítanom ugyanakkor, hogy színpadias viselkedésed feltehetően jó regényt ígér, örülök, hogy én is bőségesen szolgáltatom hozzá az anyagot.
Üdvözlettel: FT. | 584.
| 2024.02.18 13:46 | filiptamas@gmail.hu -- nem
|
| Válasz erre | Kedves Antal, nem kívánok belefolyni a vitátokba.
Engem nem a vitátok, hanem a Dokk sorsa érdekel.
A Dokknak nem az ország és a világ gondjait kell megoldania, hanem a sajátjait. De még a szembenézésig, a feltárásig sem jutott el.
Ezért vagyok csalódott. | 583.
| 2024.02.18 09:28 | filiptamas@gmail.hu -- re: Van ilyen sajnos
|
Válasz erre
Előzmény | Kedves Antal!
A DOKK FAQ hosszú ideje nem tölti be a funkcióját. Folyhatna itt párbeszéd, ahogy korábban folyt is, de lényegében az elcsendesedés állapotába jutott. Miért? Van ennek oka bőségesen, az első és legfontosabb szerintem az, hogy akik ide írtak, legtöbbször azt kellett megtapasztalniuk, hogy a beírásukkal a kutya sem törődik. Ott a jelzés, napokig virít, mindenki látja, és nem kezelik azok, akiknek ez dolguk lenne. Sérül a nyilvánosság, a kölcsönös bizalom, amiről már annyiszor írtam, hogy magam is unom. Ez a szerkesztői hozzáállás nyilvánvalóan elkedvetleníti azokat, akik ezt valóban „FÓRUM”-nak tekintenék. Nem akarnak ők is így járni.
Egyáltalán nincs kedvem azon agyalni, még csak feltételezni sem, hogy Karaffa Gyula pont azzal akarna ártani akár neked, akár nekem, hogy felveti azt, hogy legyen estünk. | 582.
| 2024.02.17 23:22 | paloczia@gmail.com -- Van ilyen sajnos
|
| Válasz erre | Kedves Tamás!
Sajnos újból és újból előfordulhat, hogy valaki egy vitás helyzetben a maga privát sérelmét szeretné a közügyek szàmra fenntartott dokk faq fórumon kikiáltani. Avagy a közhangulatot szeretné vitapartnere ellen fordítani, manipulációs szándékkal. Furfangos Nyeszterka módján. (Például javasolja az illető számára önàlló est megszervezését, mintha a jóakarója volna, miközben èppen tiporja. Nem tudom... ez csak egy kósza ötlet...) Vagyis sz ilyen üzenet nem biztos, hogy a Dokk faqba való.
Ha az ilyen üzenetet még meg is várakoztatjàk, az lehetne akár jelzés is. Jó esetben.
Hiszen ott vannak a naplók és az üzenőfalak.
Illetve a "hivatalos helyek" tanult szalrmberekkel, ahol hivatalosan is megàllapítjàk ezt még írhatod és mondhatod, azt már nem. Ha valakik sajátmaguktól nem tudnák eldönteni. (Akkor majd ott megítèlik, hogy ne itt kelljen "haragudni" hiszen mi itt dolgozunk. Kik? Mindenki aki törekszik.)
| | A fenti posztra érkezett válaszok: filiptamas@gmail.hu | 581.
| 2024.02.17 20:33 | filiptamas@gmail.hu -- re: Másik
|
Válasz erre
Előzmény | Köszönöm Gyula, értem, világos.
Arra nem volt nehéz rájönnöm, hogy a te beírásod lehetett az egyik feldolgozatlan üzenet.
Azt volt nehéz megértenem, nem is igazán sikerült, hogyan képzelheti a főszerkesztő, hogy ilyen csonka párbeszédet folytat. A válaszát nyilvánosságra hozza, azt viszont nem, amire írja.
Ha olyan Dokk-estre kerülne sor, amelyen én lennék a meghívott vendég, csak akkor vállalom, ha nem Köves István a beszélgetőtárs.
Üdvözlettel, FT. | 580.
| 2024.02.17 19:40 | krasznaigyula9@gmail.com -- Másik
|
| Válasz erre | Szervusz!
Gyurcsi megírta, hogy a kérdéses két, meg nem jelentetett bejegyzés egyik az övé volt. Gondolom Köves István válaszából kiderült számodra, én voltam a másik bejegyzést tevő.
A javaslatom-bejegyzésem annyiból állt, hogy azt javasoltam a főszerkesztőnek és a szerkesztőségnek, hogy téged és Pálóczi Antalt hívják majd meg a következő dokk-estekre. Sajnos a főszerkesztő félreértette, és azt hitte, hogy közönségnek, s akkor majd beszélhetek veletek. Nem, mivel még ti nem voltatok főszereplők ilyen esten, én azt javasoltam, ti legyetek a főszereplők. Persze nem egyszerre.
Üdv, Karaffa Gyula | | A fenti posztra érkezett válaszok: filiptamas@gmail.hu | 579. 578. 577. 576.
| 2022.12.03 15:49 | Filip Tamás -- Bakáts tér
|
| Válasz erre | Dobai Péter Prima Primissima díjat kapott tegnap.
Álljon itt köszöntésül egy verse, amit önző módon azért választottam, mert a címben szereplő tér (pontosabban a térenlévő kórház) a születésem helye.
Bakáts tér, 1979. október
Mintha napok, évek, évtizedek,
nemzedékek fölé magasodna a torony,
de csak egy inda ez is, ez a kő,
ez az arány, ez a kereszt a csúcson,
mely nem emelhet mást önmaga fölé,
csak ezt az őszi délutánt
és ezzel együtt a lehullt levelekből egyet,
s a lomb lent marad, ahová részei estek.
Csak sétálok itt, vörös-sárga koszorú a tér,
sokszor észrevettem az időt itt,
amint játszva a térhez ért
és ilyenkor a tér kezdett vinni, hívni,
noha névtelen, nem a nevemen, nem engem. | 575.
| 2022.12.01 20:09 | Filip Tamás -- közösség
|
| Válasz erre | Nem értem, miért nem lehet egy kicsit örülni az egyik legtehetségesebb Dokkos szerző könyvének. Szerintem, sajnálatosan kevés Dokkos publikál a Dokk felületén kívül bárhol, pláne nem könyvet. Egy közösség, ha magát közösségnek képzeli (bármit is jelentsen az a szó, hogy közösség), tapsviharban kellene, hogy kitörjön, ha egyik tagja erre a teljesítményre képes. | 0 25 50 75 100 125 150 175 200 225 250 275 300 325 350 375 400 425 450 475 500 525 550 575 |
|
