Draskóczi ÁgnesDraskóczi Ágnes költőnek 2 feldolgozatlan üzenete van.
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak. Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
16.
2016.10.20 17:09 | Türjei Zoltán - szerki -- meo | költözés
|
Válasz erre | Kedves Ágnes! Sajnálom, hogy nem tudtunk zöld ágra vergődni. A dokk amellett, hogy publikációs felület igen nagy hangsúllyal műhelymunka is. Tudom, hogy ez már a második verse, amit darabokra szedtünk és nem jutottunk közös nevezőre. A sok foglalkozás azonban csak azt jelenti, hogy figyelemre méltónak találtuk a verseit. Végül miután semmi változtatás nem esett az eredeti szövegen, jelen állapotában múlik. Részemről sajnálom, szerintem egész kis változtatással maradós vers lehetett volna. Talán majd legközelebb.
Üdvözlettel: TZ | 15.
2016.10.19 21:29 | Draskóczi Ágnes -- re: meo | költözés
|
Válasz erre Előzmény | Kedves Bártfai Attila Márk!
Átgondoltam javaslatait, és azt hiszem, most sem leszek túl rugalmas. A "sebtében és kapkodva" valóban két hasonló szó, de szerintem itt az ismétlésnek fokozó hatása van. A "sebészpontossággal" határozószó a szortírozásra vonatkozik, a "vélhetőleg" pedig a jövőre utal, a "nem kell"-re vonatkozik. Azt pedig, hogy mire nem lesz szükségünk a jövőben, nem tudjuk biztosan, bár közhely, így van, én megengedem magamnak itt a bizonytalanságot.
Kedves Szerkesztőség!
Ízlelgettem az Önök által átírt változatokat. Hogy mit tartunk jónak, relatív, és egyéni ízlésünk nagyban meghatározza. Tökéletes alkotás nincs, mindenen lehet még javítani. Mivel évek óta publikálok irodalmi lapokban, mindenféle szerkesztői magatartással találkoztam, a teljes elutasítástól a teljes elfogadásig meglehetősen széles a skála. Természetesen vannak objektív és szubjektív szempontok egy-egy vers megítélésénél. Én elég sokat vacakolok egy szöveggel, és remélem, kellő alázattal tudok még viszonyulni a sajárt szövegeimhez, ha kell,kihúzok,ha kell átírok. Egyetlen problémám van az Önök által javasolt verziókkal: nem az enyémek. Úgy értem, nem érzem sajátjaimnak, mert -mivel a versben a legkisebb változtatás is gyökeres jelentésmódosítást eredményezhet- nem pontosan azt fejezik ki, amit én megfogalmazni szerettem volna. Vagy egyszerűen csak a hangsúlyok tolódnak el valamilyen más irányba. És ezért idegenné válik a szöveg. A javaslataikat mindig át fogom gondolni. Sajnos nem ígérem, hogy mindig meg is fogadom őket. Ezt a verset késznek érzem, abban a formában, ahogyan feltöltöttem, kerüljön akár a Maradandokk, akár a Múlandokk kategóriába.
Üdvözli Önöket: Draskóczi Ágnes | 14.
2016.10.12 22:36 | Bártfai Attila Márk - szerki -- meo | költözés
|
Válasz erre | Kedves Ágnes!
Tetszik a vers alapötlete. Azonban szerintem szűkebbre lehet venni ezt a szöveget. Például nekem a "sebtében és kapkodva" két nagyon hasonlóan ható szó, így elégnek találnám az egyiket. Az első versszakban valamiért zavart engem a sebészpontosságú szortírozással kapcsolatban a "vélhetőleg" kifejezés, hiszen, ha egzaktan bánik el ott azokkal tárgyi emlékekkel, akkor többről van szó, mint vélelemről; egyenesen bizonyosságról. Engedelmével magam is variáltam egy változatot, Czékmány szerkesztő úr második versszakát kölcsönvéve, (és a második versszak első sorát s-telenítve).
bedobozoltam huszonnyolc évet; egy polgári lakást kapkodva szortíroztam, ami már nem kell, vagy túl sokat jelentett, sebészpontossággal vágtam kukába fontos dolgokat, hiányukat majd megszokom.
most dobozolok ki ingázást, kisebb tereket, szomszédáthallást, panelérzést, zöld kilátást, fényt, madárzsivajt, új életet.
Üdvözlettel | | A fenti posztra érkezett válaszok: Draskóczi Ágnes | 13.
2016.10.11 17:36 | Türjei Zoltán - szerki -- meo | költözés
|
Válasz erre | Kedves Ágnes!
Sándor javaslata részemről rendben van. Kevéske változás, mégis jobb. Ha egyetért vele, töltse fel a változatot, én biztosan maradót nyomok.
Üdvözlettel: TZ | 12.
2016.10.04 22:02 | Czékmány Sándor - szerki -- meo | költözés
|
Válasz erre | Költözés
bedobozoltam huszonnyolc évet és egy polgári lakást sebtében és kapkodva, kihagyva, ami vélhetőleg már nem kell vagy túl sokat jelentett. sebészpontossággal vágtam kukába egykor fontos dolgokat, hiányukat majd megszokom.
s most dobozolok ki ingázást, kisebb tereket, szomszédáthallást, panelérzést, zöld kilátást, fényt, madárzsivajt, új életet. | 11.
2016.10.03 22:22 | Türjei Zoltán - szerki -- re: meo | költözés
|
Válasz erre Előzmény | Kedves Ágnes!
Lépésről lépésre közeledünk egymás álláspontjához. Arról meggyőzött, hogy az utolsó sor elhagyása valóban befejezetlenséget eredményezne. Az átíráson talán mindketten gondolkodhatunk még, illetve egy kicsit azért is várnék, hátha valaki kibillent bennünket ebből a libikókából:-)
Üdvözlettel: TZ | 10.
2016.10.02 16:59 | Draskóczi Ágnes -- re: meo | költözés
|
Válasz erre Előzmény | Kedves Zoltán!
Javításait köszönöm. Javaslatát a verslezárást illetően átgondoltam, mert kiemelt versbéli helyzetével egyetértek. Ha teljesen elhagynám az utolsó sort, a vers megszakadna, " lógna a levegőben". Ennél frappánsabb lezárás azonban nem jut eszembe. Lehet, hétköznapi, de az újrakezdés is hétköznapi dolog, szerintem ezt lehet hétköznapi beszédhasználattal érzékeltetni. És előtte a sornyi kihagyás eltávolít a 2. versszaktól, tehát valamilyen távolságot érzékeltet. Nem "csípőből" utasítom el a javaslatát, de mivel most nem tudok jobbat, egyelőre marad az eredeti szöveg. Üdvözli: D. Á. | | A fenti posztra érkezett válaszok: Türjei Zoltán - szerki | 9.
2016.09.28 11:23 | Türjei Zoltán - szerki -- meo | költözés
|
Válasz erre | Kedves Ágnes!
Az említett helyeket javítottam. Még mindig azt mondom - egy kis pihentetés után - gondolja és olvassa újra. A zöld kilátás, fény, madárzsivaj, szép képek mind magukban hordozzák a felszabadultság érzését. Nem állítom, hogy feltétlenül el kell hagyni, esetleg lehetne egy újraírt lezárás is. Nekem továbbra is didaktikus egy picit. Véleményem szerint egy vers lezárása különösen kiemelt jelentőséggel bír. Magasra tudja emelni és vissza is tudja húzni a szöveget. A költözés szövege, líra. Költői módon fogalmazza meg az egyén belső történéseit. A "felszabadult, új élet" már nem az. Ez egy hétköznapi beszédben is adekvát mondat lehetne. A 2. vsz azonban a lírai megformálása annak, hogy egy felszabadult új élet előtt állok. Persze nem akarom erőltetni a véleményemet, de úgy éreztem ezt jó kifejtenem. Ettől függetlenül ez az Ön verse, de érdemes egy picit eltávolodni a verstől és "idegenként" olvasni.
Üdvözlettel: TZ | | A fenti posztra érkezett válaszok: Draskóczi Ágnes | 8.
2016.09.27 22:54 | Draskóczi Ágnes -- re: meo | Költözés
|
Válasz erre Előzmény | Kedves Zoltán!
Köszönöm észrevételeit. Elfogadom javaslatát a kisbetűs címre. Természetesen a "túl sokat" két külön szó, figyelmetlenül gépeltem be a szöveget. Az utolsó sorhoz azt hiszem, ragaszkodnék, mert az "új élet" valóban megmagyaráz, de a "felszabadult" nem feltétlenül következik az előzőkben leírtakból, és fontosnak tartom.
Üdvözli: D.Á. | 7.
2016.09.27 15:16 | Türjei Zoltán - szerki -- meo | Költözés
|
Válasz erre | Kedves Ágnes!
Alapvetően tetszik a verse. A hasfájásaim a következők: a kisbetűvel szedett szöveg címét nem kezdeném nagybetűvel. A "túl sokat" külön írandó. Az utolsó sort egész egyszerűen elhagynám. Megmagyaráz. Nem kell. A két elkülönült versszak, a bedobozolás és a kidobozolás bőven elég.
Üdvözlettel: TZ | | A fenti posztra érkezett válaszok: Draskóczi Ágnes | 6.
2016.09.15 13:48 | Czékmány Sándor - szerki -- meo | Só/jav/
|
Válasz erre | Kedves Ágnes,
semmiképp ne adjon fel bennünket (nehéz műfaj vagyunk, főleg ha „haláltánc” művel szembesülünk). Egyrészt kérünk több verset. Másrészt pedig nekem is lenne egy javaslatom ehhez a verséhez (a haláltánc történetek kényszeres mozgását megpróbálom tördeléssel, és a jelentést hordozó szavak „csupaszításával” érzékeltetni). Címként adnám:
Danse macabre
Majd éjszaka szél. Csapkodni fog ajtót, spalettát. Odakinn leanderek kapaszkodnak a földbe. Fehér, rózsaszín virágokat cibál a hajnal. Tenger virraszt. Rángat a kényszer. Danse macabre.
Úgy szeretsz, mint mesebeli király a sót.
Észre sem veszel. | 5.
2016.06.21 18:24 | Draskóczi Ágnes -- re: meo | Só/jav/
|
Válasz erre Előzmény | P.s.Elnézést kérek a helyesírási hibáért, elromlott a laptopom, mindent telefonon pötyögök be, néha ott is ugrik a szóköz, ahol nem kéne. D.Á. | 4.
2016.06.18 08:33 | Nyírfalvi Károly - szerki -- meo | Só/jav/
|
Válasz erre | Kedves Ágnes! Még mindig túlírtnak érzem, még mindig lehetne rajta sűríteni, másképp tördelni. Egy javaslat, nem mondom, hogy tetszeni fog, de takarékosan épp annyi maradt benne, amennyi nem torzítja a közlendőt. Csak javaslat, kérlek gondold át.
Íme: Éjszaka szél lesz. Csapkod ajtót, spalettát, hajladozó leanderek kapaszkodnak a földbe.
Fehér, rózsaszín virágokat cibál a hajnal.
Virraszt a tenger, rángat kényszer s a danse macabre. Úgy szeretsz, mint a mesebeli király a sót. Már észre sem veszed. | 3.
2016.06.10 15:03 | Türjei Zoltán - szerki -- meo | Só
|
Válasz erre | Kedves Ágnes!
Örömmel köszöntöm az oldalon. Erősen kezdett, a tehetsége nyilvánvaló. Tamással teljesen egyetértek, az idézett két sor hangvétele kissé kilóg a versből. Azon kívül biztosan maradót nyomnék. Most nem szavazok, várom az átírt változatot.
üdvözlettel: Türjei Zoltán | 2.
2016.05.30 21:37 | Draskóczi Ágnes -- re: meo | Só
|
Válasz erre Előzmény | Köszönöm szépen az észrevételeid, lehet, tényleg túl tömör a közepe. Gondolkodom, hogyan tudnám átírni. A javítást is köszönöm. Draskóczi Ágnes | 1.
2016.05.30 19:11 | Filip Tamás - szerki -- meo | Só
|
Válasz erre | Kedves Ági!
Új szerző vagy a dokkon, isten hozott. Nagyon szép a felütése a versnek, a bizonyosság szólal meg. Kiismerted, hogyan viselkedik az idegen táj, az idegen éghajlat, benne a növények a tárgyak. Érzed a rendet, de a fenyegetettséget is.
A versszövetben a "tenger-virrasztás, /rángat kényszer-sós dance macabre." résznél érzek némi problémát. Túl sűrű így, a megelőző sorok beszédmódja szerint kellene ezt is megírni. Aztán a vége megint nagyon szép és tiszta. Ez feltehetően egy előbb-utóbb bekövetkező keserű búcsú előszele.
(A dance c betűjét s-re javítom, ha engeded.)
Filip Tamás. | | A fenti posztra érkezett válaszok: Draskóczi Ágnes | 0 |
|