Gyertyános Tímea
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
524.
| 2017.10.24 20:47 | Pálóczi Antal -- húsvért
|
| Válasz erre | Viszont itt az ideje a Gyertyános Tímea és a Gulisio Tímea versek utóbbi (a híressé vált) néven történő összevonásának. Ha példát szeretnénk mutatni, hogyan kell - egy költői személyiségként - szerepelni tudni a Dokk-on (vannak olyanok, akiknek valósággal gyúrni kell majd erre, nem Tímeára gondolok), akkor mutassuk meg ezen a példán. Ha jól emlékszem Stiller Krisztának vonta össze így a verseit még az alapító főszerki, Jónás Tamás, két név alól, a később híressé vált név alá. Ez ugyanis az érdeke a Dokk-nak, ha mint online folyóiratként gondolkodunk róla. A másik fontos alapelv, hogy mindenki tegyen fel fotót magáról! Nem kell - költőnek nem szabad - szégyenlősnek lennie, hiszen nem csak írni, hanem a leírtakat felolvasni is meg kell tanulni - abból, a "közönség csöndekből" vagy szórakozott félrenézésekből lehet a legtöbbet megtanulni abból, milyen is a felolvasott vers. Móricz Zsigmond volt a világ legrendesebb szerkije. Ő egyszerűen felolvastatta a művet a pályakezdővel - s közben odaadóan "csüggött rajta". És nem szólt. S közben a felolvasó jött rá, hogy itt is, ott is "hamis a szöveg" - mert hírtelen hallani kezdte. Vagyis a fotó a szövegíróvá-szövegfelolvasóvá válásra kezdi tréningezni a dokkereinket. Amint látom, sok közöttük a szépkorú. Hiszen a Nagy Generáció most az idős korral kell, hogy megmutatni tudja, hogyan is vívta ki '68-ban a maga szexuális forradalmát, illetve, hogy mit kezd a hosszabb életkorral és az életerős megöregedés új lehetőségével. Például verset ír - és felolvas. (Ezért mutatok több türelmet az "őszikékhez". S kevesebbet a fiatalok hiúsági allűrjeivel szemben. Nekem bántja a szememet ez a Gyertyános Tímea portál, aki Gulisio Tímea néven vált irodalmilag híressé az elmúlt három évben. Ne tegyünk hiúsági engedményt kezdő és újrakezdő idős vagy fiatal dokkereknek. A közép-haladókkal vagy a már híressé vált nevekkel szemben pedig végkép ne, hiszen ők már nem szorulnak rá. | 523. 522. 521.
| 2016.12.26 16:05 | Timi -- új név
|
| Válasz erre | Kedves Dokkerek, sokan kérdeztétek, miért nem teszek már fel verseket. Nos, teszek, de már évek óta Gulisio Tímea néven publikálok.
Boldog karácsonyt mindenkinek!
Szeretettel:Timi | 520.
| 2016.04.13 19:49 | kovacske t. j -- Deformkonyha
|
| Válasz erre | hát, ez ilyen kamaszos keménység. azér már ebből kinőhettél, izé, you do have a life, szóval nem kéne most, hogy azt mondjam, hogy ez a vers azt mondassa velem, neked, hogy go and get a life. | 519. 518.
| 2016.04.12 21:47 | Enceladus -- Deformkonyha
|
| Válasz erre | Ha jól emlékszem, hat éve nem szóltam hozzá ezen az oldalon, de most nem bírom megállni, mert a főoldalon az arcomba kaptam ezt a verset. Szerintem nagyon nem sikerült. Rendkívül elcsépelt közhelyek sorozata, amelyekkel ráadásul végtelenül nem értek egyet. | 517. 516. 515.
| 2016.02.29 21:10 | Széll Zsófia - szerki -- meo | E.T.
|
| Válasz erre | Timi, itt is ugyanaz a gondom, mint az előzőkkel. Túlteng. (most a régieket meózom, rengeteg verse van fent, ezért a sorozatos véleményezés. a szavazáshoz pedig szükséges a meó, bár azt már észrevettem, hogy a jelenlegi versek már tömörek.) | 514. 513.
| 2016.02.29 17:37 | Halmosi Sándor - szerki -- meo | alteregók
|
| Válasz erre | Kedves Tímea! Jó az ötlet, izgalmas a vershelyzet, de bennem valahogy mégsem áll össze, ami nem jelent semmit, hisz ez is csak egy olvasat :)
Barátsággal, Sándor | 512.
| 2016.02.25 10:20 | emo -- Hitelkártya
|
| Válasz erre | "Apám, aki rám se mer szólni
talán mert már egy hónaposan úgy belekarmoltam a képébe
hogy most is meglátszik "
What? Mivel karmolt az egy hónapos csecsemő, vasvillával?
Innentől teljesen érvényét veszti az egész szöveg, nem érdemes beszélni róla, főleg hogy nagyrészt általánosságokat mond igénytelen, hétköznapi nyelvezettel, mintha egy barátnőjének mesélne egy kávézóban, hiányzik a stílus, hacsak az érzelmi és képi sivárságot nem veszem annak,de nem veszem annak,mert ezt az író nem megteremti (ehhez hiányzik a szellemi kapacitása, ezért olyan rossz olvasni, nem sértés, ténykérdés) ez belőle jön, ő csak leírja, nem teremt, csak monotonon monologizál
"Azt mondják javíthatatlan vagyok pedig nem is tudják mennyire
Mocskosul illegálisan tudom csak elképzelni az életemet "
Az, hogy egy szöveg attól vers, hogy valaki lenyúl lelkének bugyraiba? Nem! Kevés az, bár szükséges, ha adni is akar. Ez a szöveg nem akar adni, inkább elvesz.
| 511.
| 2016.02.25 00:08 | Bátai Tibor -- re: mi
|
Válasz erre
Előzmény | Remélem, Timit nem zavarja, hogy az ő oldalán bontakozott ki a "versdefiniciós" vita, illetve párbeszéd, amelybe ezennel én is belekotnyeleskednék.
A vers(szerű szöveg (úgy is mint "Gedicht "[a költemény szó német megfelelője, és igei alakja -- "dichten" -- a "költés", "versírás" mellett egyúttal sűrítést, tömörítést is jelent ]) számomra a szerző sűrített pszichéje.
Ebben az értelmezésben a befogadás is az olvasó pszichéje által történik, és ha annak aktusa valóban végbemegy, eredménye az, hogy a befogadó (képletesen) a maga pszichéjét sűríti bele a befogadott szövegbe, mivel abban önmagát, a saját tudati, érzelmi, sőt, tudatalatti „világát” a köznapi (normál) tudatszinthez képest sokkal intenzívebben, vagyis ebben az értelemben „sűrítve” éli meg.
A befogadás aktusában szerintem szerző és befogadó adott szövegbe sűrített pszichéjének „közös metszete” születik meg legalább néhány percre — már ha a kettőnek az adott hangoltság-állapotban, helyen és időben egyáltalán van (lehet) közös metszete.
Ha nincs, akkor véleményem szerint a befogadás (legalább is akkor és ott) ellehetetlenül, nem történhet meg.
Mindez egyúttal fogalmi és tartalmi elhatárolást is jelent a prózához képest, mert utóbbiban ez a sűrítés jellemzően nincs jelen.
Tudatában vagyok definíciós próbálkozásom gyenge pontjának, jelesül annak, hogy az ún. epikus költemények nem férnek bele, csakhogy ezek számomra minden külsődleges jegy dacára sokkal közelebb állónak tűnnek a prózához, mint a lírához.
Ugyanakkor ezt a gyenge pontot kiküszöbölhetőnek vélem azáltal, hogy meghatározási kísérletemet a LÍRAI költeményre vonatkoztatjuk (vö. líra <----> epika). | 510.
| 2016.02.24 23:35 | weinberger -- re: mi
|
Válasz erre
Előzmény | Kedves János, a felvetett kérdése itt időről időre előkerül. Hol ilyen válasz érkezik rá, hol olyan. Szerintem nem kellene tovább kísérletezni: úgy emlékszem, sikerült találni egy minden vitát lezáró definíciót: "Vers az, amit a szerzője annak szánt." | 509.
| 2016.02.24 23:06 | Tóth János -- re: mi
|
| Válasz erre | Márk, a prózavers azon formájával nem volt és nem is lesz bajom, amiknek nyelvezete képi világa a vers felé hajolva mutat meg dolgokat, érzéseket stb.
Egyszer írtam én is prózát, egyszer, ahol próbáltam a vers nyelvezetét használni, olyan humoros írásnak szántam, de valójában nem sikerült :)
Ha nem veszi rossz néven ide másolom, csak hogy lássa értem mit is akar mondani.
Egyébiránt köszönöm, hogy műhelyként festette meg szavaival a Dokkot!
Esőt suttog az éjszaka, holdfényre váró fák alatt egy alak lépked, szinte kiáltozik a céltalanság léptei alól. Furcsa, himbálódzó mozdulatokkal halad, az ember már-már tengeribeteg lesz csupán a látványtól. Végre kiköt egy fánál, narancsvörös fénybe lobban az arca, amint cigarettára gyújt. Egy szakállas arc képe ég a retinámba. Vagány mozdulattal dobja el a gyufát, és az fényt sikoltva egy pocsolyába fullad. A fa törzsének támaszkodva füstöt ereget, majd váratlanul ellöki magát a törzstől és hirtelen egy bokor mögé lapul. Egy apró alak kezd el nőni a városból kivezető úton.
Az utolsó köztéri lámpa alatt komótosan lépked, vagy talán andalog, minden esetre könnyűnek tűnnek léptei, túl könnyűnek ezen az esős éjszakán. Haszontalanná vált üveg robban szét az aszfalton, majd némi káromkodásszerű hangfoszlányba kapaszkodik a fülem és újra csend.
Hosszú kabátja zsebéből egy kisebb üveget húz elő, majd érdekes térdelő mozdulatba dermedve marad egy pillanatra és egy halk pukkanás jelzi: borozás következik.
Kissé beleborzongtam, a számban éreztem a régi idők almabor ízét.
Az esőcseppek talán rájöttek, hogy tériszonyuk van, és a felhőkbe kapaszkodva csúfolódtak a gravitációval. A furcsa fényű csonka Hold megkönnyebbül, amint arcáról eloldalognak a súlyos fellegek. A sugarak nagy hirtelen összefutkosták a tájat, de az egyik az úton szétterülő üvegszilánkokba lépet és megcsillant a fájdalom.
Míg elbambulva bámészkodom a tájon, az alak ember nagyságúra nő az úton és a hangja is ideérkezik. Sajnos. Aki azt mondja, hogy a varjaknak nincs szép hangjuk, az biztosan átértékelné az állítását, ha hallaná ezt a tántorgóvá lett alakot.
A bokor mögül hirtelen kiugrik a szakállas matrózléptű és rákiált a népdalkórusból biztosan kihagyott álénekesre:
-Te vagy az Ottó? Ha igen, adj egy kis bort, ha nem, pénz vagy életet!
Ottó, nem volt egy gepárd, így nagyon lassan jött rá, hogy ő bizony Ottó, de az üveget azért odanyújtotta rég nem látott ivócimborájának. Közben motyogott valamit, hogy az ő életével nem sokra menne senki, hisz ő is csak a város széléig jutott vele.
Közben az éjszaka újra esőt suttogott a tájra, de a két alak már el volt ázva, így a felhők lemondóan legyintettek és tovább álltak.
Üdv.
Janus
| | A fenti posztra érkezett válaszok: weinberger, Bátai Tibor | 508.
| 2016.02.24 22:53 | b.a.m. -- re: mi
|
Válasz erre
Előzmény | János!
Nem egészen. Mára már teljesen elfogadott költői forma a prózavers. Induljunk ki abból, hogy többféle érvényes költészet létezhet. És a költészet tágabb kategória, mint a vers. Hirtelenjében kerítettem egy kattintással valamit, ami jól jöhet egy ilyen párbeszédben. (forrás: Kulturális Enciklopédia) :
"Prózavers
A prózavers: olyan költői szöveg, amelynek a formája próza (lapszéltől lapszélig terjedő tördelésű), de nagyfokú költői intenzitás jellemzi. Történetileg két fontosabb változata alakult ki: a hagyományos lírai kifejezőeszközöket mellőző, leginkább a példázathoz közel álló forma, amelynek hagyományai a Bibliához nyúlnak vissza; illetve egy tömör nyelvezetű, változatos hang- és gondolatalakzatokat, trópusokat fokozott mértékben alkalmazó forma. Az utóbbi létrejöttében jelentős szerepe volt a formai kötöttségek ellen lázadó költőknek az a törekvése, hogy átlépjék az epika és a líra közti határokat. Különösen erősen jelentkezett ez az igény a romantika korában; a prózavers elsőként Németországban fejlődött ki (Novalis: Himnuszok az éjszakához), majd francia példák (Baudelaire, Rimbaud, Mallarmé művei) nyomán terjedt el az európai irodalomban."
Üdv.
M | 507.
| 2016.02.24 22:41 | Tóth János -- re: mi
|
| Válasz erre | Kedves Márk, örülök, hogy nem bagatellizálja el a kérdésemet! A választ nagy vonalakban meg is kaptam.
Nem a szöveg tömörségét, a meggyőző erejét firtattam, azt sem, hogy őszinte-e vagy sem,hanem inkább a kategóriát, ahová besorolták.VERS. Mint ahogyan írja kedves Márk, én is inkább prózának gondolnám.
Tudom, hogy sokan újat szeretnének mutatni, mást mint az nagy elődök, de akkor is azt gondolom, egy szövegnek hordoznia kell, muszáj felmutatnia olyan jegyeket, amik a versre jellemzőek.Mert mitől lenne vers, ha nem? Attól, hogy rámondjuk a pingvinre, hogy madár, attól még nem fog repülni.Persze ez kissé butácska hasonlat volt részemről, de azt hiszem képre mutató.
Köszönöm Márk!
Üdv.
Janus | | A fenti posztra érkezett válaszok: b.a.m. | 506.
| 2016.02.24 22:28 | b.a.m. -- re: mi
|
Válasz erre
Előzmény | Kedves János!
Szerintem a költészet lényegi vonása a közlendő-tömörítés, anélkül, hogy az hiányossá válna. Nevezzük ezt a szöveget versprózának, azaz olyan prózának, amely a vers tömörségére törekszik, vagyis 26 sorban mondja el azt, amit 26 fejezetben szokás, vagyis végül inkább vers mint bármi egyéb. Remélem, ezt kész megfontolni!
Üdvözlettel:
Márk | 505.
| 2016.02.24 22:11 | Tóth János -- re: mi
|
Válasz erre
Előzmény | Kedves Tamás, semmivel sem vagyok rosszabb vagy jobb senkinél eme felületen .Az igazságot nem keresem, hisz az mindig odaát van.Sok mindenről írt, Istenről, hitről, költészetet nem ismerő szerkikről, rólam, de választ nem kaptam.
Ha már ironikus hangulatában zongorázik nekem a klaviatúrán, (más helyett) tegye meg, hogy arra válaszoljon amit kérdeztem!Ne rajzolgassa nekem a csillagködöt, mutassa meg mi van benne!
Nem hiszem, hogy a kérésem túl mutat az értelme határain, magyarázatot szeretnék kapni, mitől vers eme írás.Ez most olyan dolog, amit nem lehet normális hangnemben megtenni.Tabu téma? Vagy ez már a megmagyarázhatatlan témakörét súrolja?
A Dokk állítólag műhely, olyan hely, ahol tanulni lehet, Ön szerint is? Akkor viselkedjen úgy mint egy tanár és ne úgy, mint egy sértődött tanuló, akit meg mertek kérdezni az órán!
Üdv.
Tóth János
| | A fenti posztra érkezett válaszok: b.a.m. | 504.
| 2016.02.24 21:53 | Filip Tamás - szerki -- mi
|
| Válasz erre | Kedves János! Klára helyett érje be velem.
Tudom, hogy eszében sincs kötözködni, hiszen ön jó ember, sőt nagyon jó ember, aki keresi az igazságot ezen a reménytelenül idegen terepen. Nézi, és újra meg újra elhűl, miféle szörnyű szövegekre bólint rá a költészethez mit sem értő szerkesztő gárda. Hát annyi biztos, hogy nem attól lesz költészet, hogy leírjuk benne, hogy élet, álom, vágy, csalódás, remény, meg hogy roppant eredeti módon összerímeltetjük azt hogy Isten meg nincsen. Attól lesz valami költészet, hogy a szerző belefúr a saját személyiségébe és elő mer bányászni olyat, amit a másik ember legszívesebben eldugna a fiókja mélyére.
Üdvözlettel, Filip Tamás. | | A fenti posztra érkezett válaszok: Tóth János | 503.
| 2016.02.24 20:48 | Tóth János -- re: meo | Hitelkártya
|
Válasz erre
Előzmény | Kedves Klára, kérem ossza meg velem, mi alapján gondolja ezt az írást versnek!Most nem kötözködni akarok, jelen pillanatban senkivel nincs problémám a Dokkon (Timivel sincs) , merő szakmai kíváncsiságból érdekelne.Tudom, nem a rímek teszik verssé a verset és az se baj, ha nem túl fantázia dús, de arra nagyon kíváncsi vagyok, hogy ebben az esetben mi az, ami verssé avatta?Legyen szíves emeljen ki néhány olyan gondolatot, képet, ami a vers fogalmával barátságban van!
Timi, kérlek ezt ne vedd támadásnak vagy ilyesmi, azért emeltem ki a te írásodat, mert te is szerki voltál (vagy?) így ez olyan tanvers szerű lenne számomra, ami alapján az én kissé konzervatív versfelfogásomra némi modern fény vetülne.
Köszönettel:
Tóth János | 502. 501.
| 2016.02.24 09:51 | Karaffa Gyula - szerki -- re: Hitelkártya
|
Válasz erre
Előzmény | Kedves Ferenc!
Mint talán tudod, a Dokkot úgy adta el Korányi Mátyás, hogy az utolsó években alig, vagy egyáltalán nem működött funkcióinak megfelelően. (ez nem visszamutogatás, ez tény) Ez azt is jelentette, hogy feltorlódtak azok a versek, amiket senki sem meózott, amikre senki sem szavazott.
Hozzászólásodra (eltekintve attól, hogy személyes haragod is benne van a "timikézésben") egyszerűen az a válasz, hogy Gyertyános Tímea és Gulisio Tímea név alatt annyi vers gyűlt össze elbírálatlanul, hogy a most munkát végző szerkesztők szinte állandóan azokkal (is) szembetalálják magukat.
Egyszer el fognak fogyni a bírálatlan versek, és akkor minden vers és minden költő a neki megfelelő, és neki kijáró figyelmet fogja megkapni. Igen, most vannak személyek, akiknek tíz-húsz-ötven verse vár bírálatra, ezért "mintha" vele sokkal többet foglalkoznánk!!
Karaffa Gyula | 500.
| 2016.02.24 09:07 | emo -- Hitelkártya
|
| Válasz erre | Nem lehetne Timikét még ennél is gyakrabban meózni? Kérdezem a kedves szerkesztőket..
Milyen fejlődést tud Timike felmutatni egy-két nap-hét után,ami indokolja, hogy naponta meózzák?
Remélem kapok választ, mert valóban érdekel. | | A fenti posztra érkezett válaszok: Karaffa Gyula - szerki | 0 25 50 75 100 125 150 175 200 225 250 275 300 325 350 375 400 425 450 475 500 |
|
