Kettõs szenvedély



Szenvedély. Felütöm a kézi szótárt:
"Ösztönző vágy, sodró erejű érzelem,
erős önkéntelen törekvés." Csak
át akartad vészelni a kudarcodat.
Nem voltam társad, magadra hagytalak,
és én szabadon-futottam, mikor ellöktél.
Közhelyes élet. A gyenge kapaszkodóként
szeretőt keres, vagy a kocsmapultnál
gyökeret ereszt. Te jobb a rossznál
alapon működtél, két kör között egyre
menekültél, én meg hintáztam a széllel,
míg megtaláltam a tipus-választ, ahogy
magasabbra araszolt bennem az önsajnálat.
Munka-alkoholista lettem. Két szenvedély
polarizálta át életünk, túlcsordult magányunk,
és mi, fojtogató mámorunkban, észre sem vettük.

Két párhuzamos út. Össze már soha nem vezet.  
Utcasöprők takarítják az egymásba fulladt éveket.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.