félelem a tökéletestõl

2007 01 21 éjfél után

iszonyodom a tökéletestől
kényelmes tiszta szobától
ahol mindig minden ugyanott helyén
ugyanúgy
s ha valami ilyen
hát teszek ellene
amiben semmi bizonytalanság
rendetlenség
semmi félelem
amiben túl sok az önbizalom
félelem attól hogy nem felelni meg
félelem magától a világtól
nálam dac és félelem együtt jár
jó a rossz árnyékában kísért
szeretem az ördögöcskét
engem az angyalok szárnyukon vezetnek
tudva mindent
mert ismernek
de te kerested gyengeségem
hogy erősítsd magad
általa
pedig én nem vagyok eszköz
már tudod
s ha eszköz vagyok mégis
az az angyalok műve
hogy megtérj magadhoz
s én magamhoz







Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.