Mint egy odahazudott metafora
Mint egy odahazudott metafora,
emelkedtél a rácsoságy fölé,
te hétfejű pillanat, a bútorok
benned mosdanak, ha tiszták,
és benned áznak, ha mocskosak.
Valami a konyhából…
Alvajár az órám, elrejti az időt,
óra mellett, mint egy sövény:
bölcsőm rácsa anyám helyett,
aként magasodott fölém.
Ízek is szálltak a konyhából:
”belerántlak a húslevesbe”
Mint egy odahazudott metafora
-párállott a gőz fejembe.
Alvajár az apám, nem beszél.
Apám mellet, mint egy körhinta:
anyám árnya bölcsőm helyett,
eként szédített álomba.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.
