Lelkes Miklós : AZ ÖRDÖG KORBÁCSA


 
2842 szerző 39254 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Borbély Tamás
  Ki tudja hányszor
Új maradandokkok

Szőke Imre: Achilles orr
Ötvös Németh Edit: egyszer csak hideg lett
Szőke Imre: Viszketés
Bátai Tibor: csukott szemmel
Szakállas Zsolt: PÜSPÖKFALAT
Köves István: GATTAMELATA NYERGEL, ELKÖSZÖN
Pálóczi Antal: ADY PARAFRÁZIS
Horváth Tivadar: Skizofrénia
Tímea Lantos: Majdnem mögöttem/javított/
Köves István: CEAUSESCUT LEGALÁBB LELŐTTÉK
FRISS FÓRUMOK

Bara Anna 1 órája
Blanka Eszter 1 órája
Szilasi Katalin 16 órája
Duma György 16 órája
Ötvös Németh Edit 19 órája
Gyurcsi - Zalán György 21 órája
Tímea Lantos 1 napja
Szőke Imre 1 napja
Horváth Tivadar 1 napja
Tóth Gabriella 1 napja
Albert Zsolt 1 napja
Pataki Lili 2 napja
DOKK_FAQ 2 napja
Vajdics Anikó 2 napja
Bátai Tibor 3 napja
Tamási József 5 napja
Pálóczi Antal 6 napja
Boris Anita 6 napja
Valyon László 7 napja
Szakállas Zsolt 7 napja
FRISS NAPLÓK

 az utolsó alma 25 perce
Hetedíziglen 26 perce
nélküled 57 perce
A SZERKESZTŐSÉGI FŐEMLŐS 7 órája
Bátai Tibor 16 órája
Minimal Planet 17 órája
különc 22 órája
Janus naplója 1 napja
Párbeszéd egy jobb Dokkról 1 napja
Készül az album 2 napja
Dokk-verspályázat 2 napja
Bara 2 napja
N. D. S. L. (Vajdics Anikó) 2 napja
útinapló 2 napja
Ötvös Németh Edit naplója 3 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK

Lelkes Miklós
AZ ÖRDÖG KORBÁCSA

Nincs furcsább tárgy, mint ez a hosszú-hosszú,
sokszínű csík, amely, mikor lecsap,
fel-felvillan aranyfogsor-ígéret,
selyemgyönyörrel befont pillanat
kéje kacsint kéken, bűvös-pazarlón
test árasztja csábító melegét,
de más helyen, az árnyaktól sötétlő
korbácstest-részen hold jajong zenét,
fehéren izzót, s meggörnyed a lélek,
s ha meggörnyed  -  halálig úgy marad,
s lecsap a korbács, feljajong a lélek
futó, kínszikrás csillagok alatt,
lecsap a korbács, felsikolt a lélek,
roncsolt erekből szivárog a vér,
majd ömlik, ömlik, mindig, mindig, mindig,
fehér holdtesten már a vér zenél,
testvérek vére, meglendül a korbács,
sújt és nevet: az ember birka csak,
mohón legeljen mérgezett füvekből,
s csapja be látszat-selymes pillanat!
Nevet a korbács: ostoba az ember,
oly ostoba, hogy  -  minek a Pokol?
Pokol a Föld is. Sújt hatalom-korbács,
hazugság-korbács. Itt. Ott. Valahol
mindig lesújt. Ó, tanul-e a birka?!
Sátánkézben korbácsgúny felnevet:
-  Tüzes aklunkban mennyi, mennyi birka!
Rossz pásztorok a gőgös istenek...





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Publikálva: kéziratban,


Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2025-06-02 18:30 Jók
2024-05-30 08:23 l
2024-01-06 21:31 Sokadik
2023-07-15 16:45 Kosztolányi M. szerint
2023-07-10 12:57 Genovéva ajánlása
2022-10-13 10:07 lilis
2022-05-13 09:03 lili
2021-11-05 08:42 lista
2020-11-27 16:47 Kedvenc verseim
2020-09-25 22:55 furim
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2025-08-18 14:50   Napló: az utolsó alma
2025-08-18 14:18   Napló: nélküled
2025-08-18 14:15       ÚJ bírálandokk-VERS: Szőke Imre Ötven évvel később
2025-08-18 13:45   Új fórumbejegyzés: Bara Anna
2025-08-18 13:28   új fórumbejegyzés: Blanka Eszter
2025-08-18 12:23   új fórumbejegyzés: Blanka Eszter
2025-08-18 10:25   új fórumbejegyzés: Blanka Eszter
2025-08-18 08:05   Napló: A SZERKESZTŐSÉGI FŐEMLŐS
2025-08-17 22:37   Napló: Bátai Tibor
2025-08-17 22:36   új fórumbejegyzés: Duma György