Égi szikra

Égi szikra

Valami égi szikra jött le fentről,
hogy elvigyen.
Hogy gyógyítson belül,
hogy végre elhiggyem
Mégis szeretni kell,
óvni ezt az életet
Csodálni mindent,
mit teremt a képzelet.

Valami azt súgta nekem,
valami bíztatott,
S elhittem neki, hogy van
akinek fontos vagyok,
Hogy érdemes maradni,
amíg csak lehet,
Míg van bennünk erő,
megértés, szeretet.

Valami hívott magához,
s hittem, hogy nem késő
Megváltozni akkor sem,
ha ez a perc a végső
Mert megértettem valamit,
amit azelőtt sosem,
Hogy megbékélni
az igazi győzelem.

Valami elém jött,
hogy mutassa az utat,
Örültem, hogy nem tévedek el,
jó volt ez a tudat,
Az, hogy valaki vigyáz rám,
fontos vagyok neki,
A neve rejtelem,
nem tudhatja senki.


( 100 a 2000-ben Szabó Lőrinc irodalmi pályázat: Vígszínház különdíj )






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.