Soós Gábor : Ha az ember korán kel

Folytatódnak a Dokk estek, az eseményt a dokk.hu facebook lapján is hirdetjük.

 
2842 szerző 38698 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Németh Bálint
  Extrasystole
Új maradandokkok

Farkas György: cím nélkül (6)
Farkas György: cím nélkül (5)
Farkas György: cím nélkül (4)
Farkas György: cím nélkül (3)
Farkas György: cím nélkül (2)
Farkas György: cím nélkül (1)
Farkas György: A darázs
Farkas György: Források
Szilasi Katalin: Öreg pásztor kesergése
Szilasi Katalin: Hervadás cseresznyével
FRISS FÓRUMOK

Gyors & Gyilkos 1 napja
Farkas György 1 napja
Cservinka Dávid 1 napja
Filip Tamás 1 napja
Tóth János Janus 1 napja
Valyon László 2 napja
Szilasi Katalin 3 napja
Bátai Tibor 3 napja
Ózdi Annamária 3 napja
Kiss-Péterffy Márta 8 napja
Kiss-Teleki Rita 8 napja
Karaffa Gyula 9 napja
Egry Artúr 11 napja
Duma György 11 napja
DOKK_FAQ 12 napja
Csombor Blanka 15 napja
Tóth Gabriella 16 napja
Vadas Tibor 16 napja
Tamási József 17 napja
Zsigmond Eszter 20 napja
FRISS NAPLÓK

 Minimal Planet 52 perce
A fény nem publikus 1 órája
Bátai Tibor 1 órája
az univerzum szélén 2 órája
A SZERKESZTŐSÉGI FŐEMLŐS 2 órája
Jószándékú párbeszélgetés 4 órája
Ötvös Németh Edit naplója 19 órája
PÁLÓCZI - SZABADVERSTAN 20 órája
Gyurcsi 1 napja
A vádlottak padján 1 napja
Hetedíziglen 1 napja
négysorosok 1 napja
ELKÉPZELHETŐ 2 napja
nélküled 3 napja
mix 4 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK

Soós Gábor
Ha az ember korán kel

Ha az ember korán kel, annak is megvan
mind a haszna, mind a hátránya.
Délben a harmadik kávéhoz már
el lehet szívni, vagy meg lehet hallgatni
a tizenötödik szimfóniát, hogy ez
haszon vagy hátrány, azt mindenki döntse el
maga. Nekem nincsen ellene kifogásom,
ha a szabad napok úgy formálják
életemet, ahogyan éppen kedvük tartja.
Egyébként mit is tehetnék ellenük?
A szabadság nem egy emberi valami,
hagyjuk csak meg a helyén a dolgokat,
ha jobban utánanézünk, úgyis mindenhol
ugyanazt találjuk, mintha a vallás,
a filozófia, a pszichológia, a művészetek
mind csak egy hatalmas tölcsér szájának
más irányból történő megközelítései lennének.
És ugyanezen tölcsérbe futnak
a hétköznapok egyszerű tanulságai,
a tinik őszinte „nemtudom”-jai,
a vének száraz, kiürült hallgatásai.

Fél kettő körül újra ki kell menni
cigarettáért, a reggel vett pakli már
elfogyott, el kell hagyni a biztonságot
jelentő falakat. Ez a második doboz
az igazi, ennek már minden szála
olyan heves szívdobogást okoz,
mint amilyen gyerekkoromban volt,
amikor odamentem egyik első szerelmemhez,
hogy megkérdezzek valami teljesen
jelentéktelen dolgot. A lényeg az volt,
hogy beszéljek vele, hogy a többiek,
akik pár méterrel arrébb figyeltek,
lássák: meg lehet csinálni, nem történik
semmi rossz, ha az ember korábban
kezd el lányoknak udvarolni,
mint ahogyan az szokás avagy elfogadott.
Akkor még nem gondoltam a hogyan továbbra,
mint ahogy azóta csak arra gondolok,
akkor még elég volt, hogy bátor voltam,
a többit már megoldottam a képzeletemben;
egészen addig leéltem a kiszemelttel közös
életemet, ameddig arról tudomásom lehetett.
Mennyi életet leéltem én akkoriban!
Igazi kétdimenziós életeket.

Három óra körül túl vagyok a vacsorán.
Folyamatosan hányingerem van
a bagótól, az ételtől, az üdítőtől.
Az egyik okozta émelygést a másikkal
próbálom elmulasztatni, így sodródva
körkörösen, az értelmetlenség lendületével,
a délutáni alvás felé, mert az éjszaka előrébb jön
ilyenkor, viszont rövidebb és megfontoltabb.
Az ébredés, amellyel visszatérek egy óra múlva
már általában katarzissá fajul.
Persze ez sem tart sokáig, a cigaretta okozta
szívdobogások mind intenzitásukban,
mind jelentőségükben felerősödnek,
már sokkal inkább hasonlítanak a rossz
lelkiismeret okozta kiszolgáltatott
állapotból való felijedésre, amelyet
egy váratlan személy megjelenése tud
okozni az elmélázó, ártatlan bűnösöknek.

Hogy ne lennék nyűgös, amikor hazatalálsz
és így találsz!? Szerinted nekem ez öröm,
hogy nem tudok örülni semminek,
sem neked úgy, ahogy azt igazán szeretném?
Ilyenkor elhatározom, hogy változtatni fogok,
hogy elkezdek hinni a változástatásban,
hogy a szabad napokat rabigába fogom,
magamat mesterségesen szabályozom,
olyan mederbe terelve életem, ahol
hasznot hozhatok, és nem csak rombolok…
A Tisza szabályozása jut eszembe
ilyenkor, s mivel olyan könnyen tudok
párhuzamba állni bármivel, már
látom is, mennyi kárt okozhatok,
ha nem vagyok elég felkészült. Mi marad?
Öntudatlanul átcsordogálok a tölcséren,
látom a fényt a végén. Nem kell megértenem,
igazán nincs mit, érezni pedig már
születésem óta érzem. Akkor még persze
nem tudtam – ennyi a különbség –, hogy
a tölcsér önmagába ömlik, s így
nincs semmi végérvényes vagy állandó,
hogy soha semmi nem lesz több, sem kevesebb,
legfeljebb mozgásban tartja önmagát,
a bolygókat, a levegőt, az agysejteket,
a dohánygyárak dolgozóit.
A kezet, mely nyirkos homlokomat hivatott
a megnyugvás medrébe terelni.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.



Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2024-02-01 08:36 l
2024-01-06 21:31 Sokadik
2023-07-15 16:45 Kosztolányi M. szerint
2023-07-10 12:57 Genovéva ajánlása
2022-10-13 10:07 lilis
2022-05-13 09:03 lili
2021-11-05 08:42 lista
2020-11-27 16:47 Kedvenc verseim
2020-09-25 22:55 furim
2019-11-21 14:36 nélküled
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2024-03-29 13:11   Napló: Minimal Planet
2024-03-29 12:40   Napló: A fény nem publikus
2024-03-29 12:28   Napló: Bátai Tibor
2024-03-29 11:52   Napló: Minimal Planet
2024-03-29 11:45   Napló: az univerzum szélén
2024-03-29 11:42   Napló: Minimal Planet
2024-03-29 11:12   Napló: A SZERKESZTŐSÉGI FŐEMLŐS
2024-03-29 11:07   Napló: A SZERKESZTŐSÉGI FŐEMLŐS
2024-03-29 10:35   Napló: Minimal Planet
2024-03-28 22:38   Napló: A fény nem publikus