Séták

Vannak utcák, ahonnan csak
a nekem-elég nyüzsgés árad,
hol a lüktető árú-halmaz
nem érinti belső szobámat.

Vannak utak, hol talpamon az
apám, anyám lábnyomát érzem,
van utca, ahol merenghetek:
mért nem te lettél tükörképem.

Van néhány utca, hol bolyongva
gondolataim rámtalálnak,
van néhány utcasor, ahol már
úgy lélegzem, mint a házak.







Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Publikálva: Parnasszus, 2006.márc.