Dolce Vita parfüm

Már egy hete, hogy az orromban van
a parfümöd illata. Bizonytalan vagyok, mint
az ajtó, melyre csak egyetlen lakkréteget
vittek fel. Mint az új lakás szaga, ahogy
a lakk elkeveredik a mészfestékkel.
A szagok a méretekkel ismerkednek.

Kimegyek a lakásból. Kerülöm a tömeget.
A tömeg szélénél tartózkodom. Mindenki
jóra fordul. Tavasz, Budapest, nőszag.

Minden olyan, mintha új lenne. Mint
egy új lakás. Mintha rá kéne csodálkoz-
nom a dolgokra. Magánszorgalomból
megpróbálok örülni valaminek. A szagok-
nak, bárminek. Örülni. Nehogy kijöjjek
a gyakorlatból.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Kötetben: Króm (Budapest, 1999)
Kiadó: Filum