Édesanyám szemében a könnyek

ÉDESANYÁM SZEMÉBEN A KÖNNYEK…

Drága gyémántokat láttam ma Édesanyám arcán
Megcsillanni mikor átölelt, legördült az ajkán.
Síró hangján súgta a fülembe halkan megtörve:
Kisfiam! Tényleg elmész tőlem oly mesze, örökre?
Percekig némán tartottam karomban átölelve,
Majd megszólaltam a drága könnyeit letörölve:

Idesanyám lelkem! Jóságosan Szeretett Szülém!
Nincsen Nálad Drágább és Tisztább Anya a Földtekén.
Úgy Szeretlek én, mint ahogyan eddig senki talán,
Az Isten áldjon meg minden nappalon és éjszakán.
Ne hullasd csillogó könnyedet elmenő fiadért,
Jézus segedelmével megfizetek majd mindenért.

Karácsony ünnepén protestáns zsoltáros énekkel
Hódolunk Teremtő Istenünknek hálatelt szívvel.
Elfeledjük azt, ami bánat a lelkünket nyomja,
Hisz Szeretet kórusa hárfahangon eldalolja
Hogy Dicsőség a Magasságos Mennyben Istenünknek,
Békesség légyen itt a földön gyarló embereknek.

Zirc, 2005. 12. 10












Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.