Idõsarok
Köszöntöm a kattogó éjszakát
Puha karjaival átölel, érzem olajszagát
Aztán kicsit megszorongat
Fulladozva köhögöm ki a karmabázisokat
Az óra számlapján emlékpillangók finceregnek
A nagymutató elütött egyet, és az éjfélt
Festékbe kevert féltekeim rituáléért kapáloznak
Beledöglenek, hogy áldoznak a spektrumoknak
Megtördelem ujjaim békéjét, látom már a végét
Rágyújtok, kortyolok a csillagomból,
Káromkodok szolidan egyet:
Lombik világ anyádat
Rázkodva alszom el a szabad ég alatt.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.