Ölvedi Orsolya : Mama I.

Folytatódnak a Dokk estek, az eseményt a dokk.hu facebook lapján is hirdetjük.

 
2841 szerző 38944 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK


 
Új maradandokkok

Egry Artúr: rejtőzködő, Húsvét előtt
Egry Artúr: belőlem készült lélek
Paál Marcell: Aerodinamika
Paál Marcell: Év-forduló
Paál Marcell: ÁLMATLANSÁG
Ligeti Éva: Végletek
Ligeti Éva: Gyászos ősz
Pataki Lili: A szenvedők ünnepére
Pálóczi Antal: Combig folyóban
Duma György: Aranyba hajló
FRISS FÓRUMOK

Kosztolányi Mária 1 órája
Egry Artúr 12 órája
Serfőző Attila 1 napja
Nagyító 2 napja
Karaffa Gyula 2 napja
Mórotz Krisztina 4 napja
Duma György 4 napja
Tóth Gabriella 6 napja
Szőke Imre 9 napja
Tóth János Janus 10 napja
Paál Marcell 11 napja
Tamási József 11 napja
Geréb János 11 napja
Szakállas Zsolt 12 napja
Szilasi Katalin 13 napja
Pálóczi Antal 13 napja
Ötvös Németh Edit 15 napja
DOKK_FAQ 19 napja
Tímea Lantos 22 napja
Kiss-Teleki Rita 23 napja
FRISS NAPLÓK

 Párbeszéd a DOKK jövőjéről 3 órája
Hetedíziglen 6 órája
az univerzum szélén 7 órája
- haikukutyin - 23 órája
Bátai Tibor 1 napja
PÁLÓCZI - SZABADVERSTAN 1 napja
nélküled 1 napja
Zúzmara 1 napja
A vádlottak padján 1 napja
Baltazar 2 napja
Szuszogó szavak 3 napja
négysorosok 3 napja
Nyakas 4 napja
A SZERKESZTŐSÉGI FŐEMLŐS 5 napja
ELKÉPZELHETŐ 5 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK

Ölvedi Orsolya
Mama I.

Aljas kis csöppek
nyaldossák a folyosót,
sötét porszemek köhögik tele
a kórtermek taszító sarkait,
csúnya valóságok szomorítják szívemet,
bánatos szél babrálja
a kinti szomorúfáz ágait.

A tehetetlenség miért született?!
Fájdalmat szül minden perc
a szívekben, a szívemben
sír a gondolat,
mint a haldokló óramutató,
úgy láttatja bennem a félelem
az ijesztő, fehér kórházi ágyakat.

Miért nem segít odaföntről senki
vakokért és némákért
tördelte eddig ráncos kis kezét?!
Csöndes test fekszik az ágyban,
súlyos fej nyomja a párnát...
miért hagyod,
hogy benne haljon a szenvedés?!


II.

Április 27…Elmentél örökre.
Éles tűk szúrkálnak
nem tudom megszokni,
hogy nem vagy itt,
gondolataim hadakoznak,
a hangszál tüntet
a könnycsepp kerget
bent és odakint.

III.

Hogy mehettél el,
hogy térhettél le az élet
finomhomokú útjáról,
amikor az éjszaka kibontott
csillaga tündököl az égen,
s odafönt,
Te „nagyhatalmú”,
kiben bízott szegény: becsaptad,
elhagytad őt már réges-régen.

Miért nem láttad fájó tekintetét,
és érezted óriás akaratát,
hogy tehetted ezt:
megcsaltad az utolsó órában,
gonosz vagy és telhetetlen,
miért szólítottad?!
Leszakítottad egyik karunk
s elhajítottad messze
egy idegen világba.


IV.

Mama!…
Elmentél hát csöndben és némán,
könnyes a szemem és nagyon fáj,
hogy lehunytad örökre szemed
az égi párnán.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.



Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2024-05-30 08:23 l
2024-01-06 21:31 Sokadik
2023-07-15 16:45 Kosztolányi M. szerint
2023-07-10 12:57 Genovéva ajánlása
2022-10-13 10:07 lilis
2022-05-13 09:03 lili
2021-11-05 08:42 lista
2020-11-27 16:47 Kedvenc verseim
2020-09-25 22:55 furim
2019-11-21 14:36 nélküled
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2025-01-30 22:49   új fórumbejegyzés: Kosztolányi Mária
2025-01-30 17:34   Napló: Hetedíziglen
2025-01-30 16:53   Napló: az univerzum szélén
2025-01-30 16:44   Napló: az univerzum szélén
2025-01-30 15:06   Napló: Hetedíziglen
2025-01-30 15:06   Napló: Hetedíziglen
2025-01-30 15:06   Napló: Hetedíziglen
2025-01-30 15:05   Napló: Hetedíziglen
2025-01-30 15:05   Napló: Hetedíziglen
2025-01-30 15:05   Napló: Hetedíziglen