Sors (Tisztelet a nagyság elõtt)

                            


                  Isteni gesztus, emberi ajándék!
                  Mint egy hősi eposz: "in medias res"
                  beint a mester és megremeg a test,
                  s lélek a zenével titkon frigyre lép.

                  Szeretet, gyűlőlet, hála, szenvedély,
                  szabadság, árulás, őrület, végzet;
                  életnyi élmény, ezernyi érzelem,
                  tengernyi emlék e röpke ébredés.

                  Sorsot fakasztó szerelmes lángolás,
                  növekvő holdként ifjúság hatalma,
                  delelő nap, majd ijesztő látomás:

                  fekete ruhában a sors asszonya.
                  Utolsó szólamok, megvénült ábránd,
                  s a beállt csend után angyalok tapsa.







Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Kötetben: Vigasz nélkül (Budapest, 1998)
Kiadó: Uranusz