A vérző Istenről

Vágányok közt botorkálok
a frissen szórt apró kavicson
vékony talpú kínai sportcipőben.
Mintha mezítláb lennék,
minden darab sajátosan nyomja talpam.
Vajon aki rajtunk tapos végig
napjában sokadszorra,
megérzi-e,
hogyan nyomódunk lábujjaihoz?
Vagy a fák hegyén jár óvatosan
tulajdon lelkét féltve tőlünk,
ha van?
Hatalmas:
a gömbporszem Földet tapossa,
nem érzi meg,
hogyan nőnek ki a sírkövek
a terméketlen talajból.
De ha mindenméretű testét
embermagassá teszi,
talán meglátja
a sokáig táplált gyermekek
idő előtti pusztulását.
Felhasad talpán a bőr,
vérezni kezd,
könnyet ejt –
vágányok közt botladozva
vékony talpú kínai sportcipőben
a frissen szórt apró kavicson.

2025. 08. 31. - 2026. 01. 14






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2026-04-15 13:51:04
Utolsó módosítás ideje: 2026-04-15 13:56:00