Még hisznek...
A hallgatás eloltott fáklya.
A tettek áradó folyók.
Elvették a reményt tőlük
süvítő puskagolyók.
Mit elvettetek, nem adhatjátok vissza.
Kiáltanak csonka életek.
Ennyit ér nektek Kijev, Donyeck?
A ti szégyenetek.
Halkan sírnak összebújva,
még hisznek,
még működnek ösztönök.
Rám bízva ez az ártatlanság.
Isten hozzájuk költözött.
Nem a pusztulásé az utolsó szó.
Közel már a vége.
Aki hisz, üdvözül.
Ahogy megígérte.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2026-04-02 08:52:41
Utolsó módosítás ideje: 2026-04-02 08:52:41
