Sivatagi fóka

Fóka hátán a sivatagban

Sebvölgyekbe száradt genny.
Cserepesre aszalt csontos ember.

Horgászbot fittyed,
belógatott aszalvány
lomhán leng.

Mezítlábán sarkantyú delel.
Ropogó szalmakalapja
szemére húzva.

Súlytalan ülepe
hátasát dörzsöli.

Pangó kulacsát rázza,
két száj összeér.
Repül a flaska.

Zanzás tarkója fenn,
alatta homok.

Izzik a bőre,
nyeli a napot.
Nyála ragacs,
préselt szája dacos.

A szél köhint.

A fóka felkapja fejét.
Szagot érez.

Megolvadt zsírpárnán szánkázik,
majdnem csobban.

Víz.

Délibáb terel,
a szikár behajt.

Arcára fröccsen.

Gyorsulva hasít, a permet lefolyik szeme ráncain.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2026-02-19 13:36:29
Utolsó módosítás ideje: 2026-02-19 13:36:29