PRÓZA Aphrodité
A nyári forróság magába fojtotta a falucska düledező házait. A néptelen játszótér mellett kornyadozó közkút hörgött egy-egy szomját oltani vágyó madár felé. Az utcákat felperzselte a kíméletlen csend.
Mint a falusi templomok legtöbbje, korábban a helyi szentély is kiemelkedő részt foglalt a települést mozgató véráram szívpitvarában. Most a falazat héja az épület köré hámlott, és a kibukott templomajtók szárnyai alatt meglapult a fájó magány. Néhány lakóház ablaka mögött titok szuszog, úgy kussol, mint ahogyan olcsó szivarok nehéz füstje húzódik meg az öreg bútorok réseiben.
Erőre kapott az épületek alatt szunnyadó gyom. A gazverte árkokat dudvafák tucatja nőtte be, s az elnéptelenedett házak csonttá soványodott portái az egyre fullasztóbb porba süppedtek. Messzire költözött innen a világ. A szebb napokat látott kékfestő műhely zománcozott táblája, mivel a tartóvasak elfáradtak rég, a bejárat díszes lépcsőjébe csapódott úgy, hogy egykor a vásárlók biztonságát óvó kovácsoltvas korlátot is magával sodorta. Lélekvesztett, de mégis büszke romok feszültek egymás ölében. Kaszabolt testük rozsdavájt csatornáit a kilátástalanság enyészi. Mintha valami mást akarnának elhitetni magukról, mint amilyenek valójában. A temető csámpás halmain száradt kórók kornyadoztak, alattuk a felégett reménytelenség ásított. A fukar enyészet magába szívott minden lelket, minden holtat, és halandót. Koszos vemhes kutya kóborolt a forró flaszteren, egyre gyötrőbb fájdalma már az íriszébe égett.
Egyszer csak megnyílt a mennyek kapuja, vakítóan fénylő tünemény lebbent alá. Lába nyomában a szikből varázslatos növények sarjadtak elő, gyógyító gyümölcsök és illatozó virágok nőttek a fénylő betonok repedésein át. Szépsége az épületekbe karolt, s a lüktető jövő felé emelte azokat. Aphrodité megállt a piactéren, gyönyörű szemeivel a polgármesteri hivatal rézveretes ajtajára nézett. A bejárat kitárult, s megjelent a falucska főembere. A sudár szép férfit az istennő átölelte, majd egy jókora bőségszaruval ajándékozta meg.
A polgármester másnap a jegyzőnél meghagyta, hogy a mai közgyűlésen nem tud részt venni, mivel a hétvégén tartott falunapon, csúnyán elcsapta a hasát, egész éjjel csak forgolódott és lidérces álmok gyötörték…
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2025-09-28 14:39:42
Utolsó módosítás ideje: 2025-09-28 14:39:42
