Öröktől fogva ismered (K. I.-nek)

Talán az illatom
mindegyik szerette:
szagolta párnám, nem
adta vissza nála
felejtett hajkefémet,
de te talán öröktől fogva
ismered illatom,
ne téveszd össze
senkiével, jusson eszedbe,
létemmel neked adtam,
legyen a tiéd örökre.
Aludj pólómban,
kisgatyámban, amikor
egyedül vagy, és
ott leszek veled.
Tedd boldoggá ruhámat,
ahogy kitöltöd gyönyörű
melleddel, izmos fenekeddel.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Publikálva: Litera-Túra Művészeti Magazin , 2025. feb.
Feltöltés ideje: 2025-02-09 21:03:42
Utolsó módosítás ideje: 2025-02-10 00:50:08