Parkoló



Üres taxi. Összement a hidegben.
Zsugorodik, behavazódik, mint bennem a kamaszkori vágy,
hogy menjek: mindegy hová, csak innen el.

Egyszer az a képzetem támadt, hogy épp elhagyom a testem, micsoda pánikroham volt!
De hová mehetnék? Úristen, hová, nyüszítettem, és többé nem akartam mozogni.

Kivágott, feldíszítetlen fenyők sorakoznak a parkoló bejáratánál.

Meg nem ünnepelt születésnapokat sodor a decemberi szél.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2024-12-11 17:24:08
Utolsó módosítás ideje: 2024-12-11 17:27:48