tapintható
hazafelé mentem
vékony bőrén az alkony
rajzokat erezett széjjel
hártyáin kék pára kelt
japán papíron vízjel
fülemben messzi nagy dobok
szóltak fekete nagy dobok
dadogtak sötét dalokat dobogtak
ahogy a távolban doboltak
részeg volt a lelkem
és fenn az éj szikár csillogása
tapintható volt érdes és hideg
lenn én voltam én a bársony
a fekete nagy dobozban
ismerője mindegy hogy kinek
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2022-03-14 20:03:39
Utolsó módosítás ideje: 2022-03-14 20:03:39
