TÖRTÉNELEM
Háborúk: vér , könny , dőlt ég , bomló testek ,
kifosztottak , s fosztogató kezek
Követ dobnak igaz emlékezőkre ,
de tapsot kap csaló emlékezet ,
s a szószékről a Nemzet Nagy Színésze
- e szerepben hitvány kis áruló -
a nem-úgy-voltról hamis pátoszával ,
gőggel szavalja: az volt a való.
Mit mondhatnék? Szennyes , mohó önérdek
mindig hajtott megannyi hazugot
térdelni trónhoz , s minden szolgalélek
pénznek és pénzért beszélt , hallgatott
Most is így van , dobok százezrén verjék
habár a mást és zászlós éneken
színleljen ünnep színes pántlikája , -
szemekbe néz igaz történelem.
Szemedbe néz , bűnnel telt kicsi ország ,
s ha van még lelked , süsd le a szemed!
E tekintet az , mely igazat mond ma ,
nem aranyborjú-vágy tekintetek.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.
