Hazamennék

Az én házam többet ér a
hasonlatos házaknál!
Ha máshol laksz, hát ez ellen
hiába is lázadnál...

Hiába a kopott falak
vagy a gaz az udvaron.
Mindegy, hogy a kerítésem
lefestem, vagy úgy hagyom,

az is, hogy a szigetelés
három falon van csupán,
vagy, hogy nyáron megőrjít a
betűző nap délután,

hogy a tányér csörömpöl, ha
elmegy kinn egy kamion,
és a felvert por csikorog
rágáskor a fogamon -

a lényeg, hogy a mi házunk!
Ez emel az értékén!
Minden áldott nap itt élünk,
nemcsak néha, hétvégén!
*
Az országom... Az a legjobb!
Jobb minden más országnál!
Jobbat ennél nem lelsz sehol,
hiába is próbálnál!

Igaz, hogy a pénzem kevés,
fél családom külföldön,
hogy az időm túlnyomórészt
házfalaim közt töltöm,

hogy aki a sorsomról dönt,
neki nem vagyok fontos,
hogy a zászlónk - büszkeségem -
hasadozik és foltos,

hogy a határt dróttal szegték,
ahol nem, ott haraggal,
ha nem lenne, úgyse mennék
mert a szégyen marasztal -

a lényeg, hogy itt születtem.
Meghalni is itt fogok.
De addig még reménykedem,
lehetünk itt boldogok!
*
Lesz szigetelés a falon,
és mind a négy oldalon.
Borul ránk még átlátható,
együtt érző oltalom.

Lesz még festett kerítésem,
és felszedve a másik,
kifüstölve minden odú,
ahol patkány tanyázik.

Nem hunyorgok majd a Naptól,
szomszédaim szeretnek,
az eltérő gondolkodás
nem lesz bűnös, eretnek.
*
Unom, hogy az idő folyik,
a kanális csak nyeli.
Unom, hogy az életemből
tűnik, ami emberi.

Nem üvöltök, verekszem, csak
írom, hogy mit szeretnék.

Magamfajta béna kripli
mi az, amit tehet még?





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2021-10-23 08:21:26
Utolsó módosítás ideje: 2021-10-23 08:21:26