Tudod, a szeretet nem lármázik ennyire.
Tudod, átléptél egy határt.
Néha nincs felmentés visszafele,
így messziről mondom, hogy: nahát!
És most, hogy tudom mit is várhatok tőled,
szólok - én szeretem, aki momentán vagyok.
És tehetsz még a nevem elé otromba jelzőket,
szavaid, mint a lepkefing - súlytalanok.
