Céliára mondott nóta
Amikor még nem láttalak,
Akkor pontosan láttalak;
Amikor már megláttalak,
A szememet hibáztattam.
Minek annak megszületni,
Fantáziát köszörülni,
Jobb volna tán menekülni,
Aki nem él, csakis züllik.
Aki fantáziával él,
Minek annak megszületni,
Leszűkíti a Jóisten,
Amiből csak adhat neki.
Nem szomorú, nem is vágyó,
Így megy minden a világon,
Két vesztes van: égi, földi,
Minek annak megszületni.
Ezen egész életén át,
Gondja van, halk kiabálás,
Mintha jobbat tudott volna,
Ha lett volna hallgatója.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2020-02-16 20:46:07
Utolsó módosítás ideje: 2020-02-16 20:46:07
