Céliára mondott nóta

Amikor még nem láttalak,
Akkor pontosan láttalak;
Amikor már megláttalak,
A szememet hibáztattam.

Minek annak megszületni,
Fantáziát köszörülni,
Jobb volna tán menekülni,
Aki nem él, csakis züllik.

Aki fantáziával él,
Minek annak megszületni,
Leszűkíti a Jóisten,
Amiből csak adhat neki.

Nem szomorú, nem is vágyó,
Így megy minden a világon,
Két vesztes van: égi, földi,
Minek annak megszületni.

Ezen egész életén át,
Gondja van, halk kiabálás,
Mintha jobbat tudott volna,
Ha lett volna hallgatója.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2020-02-16 20:46:07
Utolsó módosítás ideje: 2020-02-16 20:46:07