A tűzszerész dala

hogy végletesen ellenem hangold
a vágyakat, forró dombvidékeidet és
öledet éjjel vörös bársonyba ágyaztad –
pusztán hogy lobogó egzotikus vitorláidat
kibontakoztathasd, valami érthetetlen
de testben jól érzékelhető
előnyt adott neked a Teremtő

nekem pedig az egyetlen esélyt,
hogy a méltánytalan hátrány okozta
kínt, s megpróbáltatást tompítsam –
a fekete lepel alatt, míg tart az éj
rád növesszem a filia burkát és
mint hagymát borítja a héj, az agapé
köntösébe végleg felöltöztesselek –

talán így hatástalanítja a rekkenő
nyár is a pipacsmezőkön téli álmot
alvó taposóaknákat





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2020-02-10 06:25:09
Utolsó módosítás ideje: 2020-02-11 07:19:29