viharkabátban
az időjárás naponta változott
mélyfekete tóban
úszott a rekettyés ahogy
felhő csúszott a fénylő korongra
ha bátor voltam vagy nyugodt
akkor mertem belenézni
sokáig azért nem
csak ameddig illő
viharban menedéket kerestem
csapkodott a ménkű körülöttem
eláztam megcsúsztam
mikor leszakadt az ég
itt árnyékos a terep
ritkán süt ki a nap
ha mégis akkor kicsattanó
önelégült képén fénylik a máz
ami lassan pattog le
akár a kék vájlingról a zománc
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2019-12-18 05:59:28
Utolsó módosítás ideje: 2019-12-18 05:59:28