A lét mögött

A Lét mögött egy Kérdés árnya van,
sötét szemű, csüggedt, választalan.

Új eszméből új koldus-bú kisír:
a Kérdésnél majd hallgat, mint a sír.

A tenger is reménytelen ragyog:
alkonyvize választalan hagy ott.

A Sellő is, sugártánc-hajú Szép,
nem választ ad, csak aranyláng-mesét,

mely lobban, lázít, szíven átragyog,  -
s a kérdéseid válaszolatlanok.

Nem az Ember a csoda: az mi át
döfi tőrként kérdező igazát,

a válasz-szót ki nem mondó Titok,
mely most is fáj, s holnap is fájni fog,

s ha a Sellő pikkelyes farka int,
víz, szél viszi álmodó álmaink

és sírjából a partra sírni jár
az a Kérdés  -  könnyes kolduskirály.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Publikálva: ÚJ HEVESI NAPLÓ, 2000/2