zötykölődik velem a tuja
keresztül hamuszín városon
réssé présel a lét satuja
egy angyal mellettem átoson
szemem kihűlt vágyaktól messze
megtört hallgatag égen vizslat
suhan csapásra éhes fejsze
belém hasít egy régi illat
odvas szájjal vigyorog a múlt
szaggatja rongyos álruhámat
alatta minden elaljasult
fuldokolva kapnék utánad
