Nyomor
Itt szél sikolt az udvaron,
fölkap ezt-azt, szétviszi.
Mi fáj neki?
Egy rongycsomó, mert azt hiszi,
hogy korcs kutya
vagy taknyos orrú kisgyerek,
aki lábához hízeleg,
s mesét harapna,
édeset meg krémeset,
tündérkirálynő-fényeset.
Szilvalekvár, "nesze edd",
ami várja odabent.
Maszat-arcban nagyra
nőtt szem a világ.
Ki belenéz, megfordítva
látja benne önmagát.
Itt szél kiált a réseken.
Mi fáj nekem?
Egy csillagpöttyös éjjelen
füstté vált a kerítés,
a kiskapu, az oltalom.
Korom lett a kályhacsőben
vakarhatatlan vastagon.
Elmenőben egy kifűzött,
rossz cipő. Merítkezik,
tán odafagy reggelig.
Marad minden mezítlábas,
mozdulatlan. Szél süvít.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2019-04-30 09:59:30
Utolsó módosítás ideje: 2019-04-30 09:59:30
