Nyomor

Itt szél sikolt az udvaron,
fölkap ezt-azt, szétviszi.
Mi fáj neki?
Egy rongycsomó, mert azt hiszi,
hogy korcs kutya
vagy taknyos orrú kisgyerek,
aki lábához hízeleg,
s mesét harapna,
édeset meg krémeset,
tündérkirálynő-fényeset.
Szilvalekvár, "nesze edd",
ami várja odabent.

Maszat-arcban nagyra
nőtt szem a világ.
Ki belenéz, megfordítva
látja benne önmagát.

Itt szél kiált a réseken.
Mi fáj nekem?
Egy csillagpöttyös éjjelen
füstté vált a kerítés,
a kiskapu, az oltalom.
Korom lett a kályhacsőben
vakarhatatlan vastagon.

Elmenőben egy kifűzött,
rossz cipő. Merítkezik,
tán odafagy reggelig.
Marad minden mezítlábas,
mozdulatlan. Szél süvít.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2019-04-30 09:59:30
Utolsó módosítás ideje: 2019-04-30 09:59:30