Szilasi Katalin : Az utolsó járat

Folytatódnak a Dokk estek, az eseményt a dokk.hu facebook lapján is hirdetjük.

 
2842 szerző 38698 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Németh Bálint
  Extrasystole
Új maradandokkok

Farkas György: cím nélkül (6)
Farkas György: cím nélkül (5)
Farkas György: cím nélkül (4)
Farkas György: cím nélkül (3)
Farkas György: cím nélkül (2)
Farkas György: cím nélkül (1)
Farkas György: A darázs
Farkas György: Források
Szilasi Katalin: Öreg pásztor kesergése
Szilasi Katalin: Hervadás cseresznyével
FRISS FÓRUMOK

Gyors & Gyilkos 1 napja
Farkas György 1 napja
Cservinka Dávid 1 napja
Filip Tamás 1 napja
Tóth János Janus 1 napja
Valyon László 2 napja
Szilasi Katalin 3 napja
Bátai Tibor 3 napja
Ózdi Annamária 3 napja
Kiss-Péterffy Márta 8 napja
Kiss-Teleki Rita 8 napja
Karaffa Gyula 9 napja
Egry Artúr 10 napja
Duma György 11 napja
DOKK_FAQ 12 napja
Csombor Blanka 15 napja
Tóth Gabriella 16 napja
Vadas Tibor 16 napja
Tamási József 17 napja
Zsigmond Eszter 20 napja
FRISS NAPLÓK

 Minimal Planet 3 perce
A fény nem publikus 34 perce
Bátai Tibor 46 perce
az univerzum szélén 1 órája
A SZERKESZTŐSÉGI FŐEMLŐS 2 órája
Jószándékú párbeszélgetés 3 órája
Ötvös Németh Edit naplója 18 órája
PÁLÓCZI - SZABADVERSTAN 19 órája
Gyurcsi 23 órája
A vádlottak padján 1 napja
Hetedíziglen 1 napja
négysorosok 1 napja
ELKÉPZELHETŐ 2 napja
nélküled 3 napja
mix 4 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK

Szilasi Katalin
Az utolsó járat

Akikhez sohasem volt közünk,
csak bámulnak ránk az utcán.
"Mindig egy pár két bolond"-mondják.
Pedig csak azt a villamost
elérni lenne jó. Nem tudják,
hogy az utolsó járat ez.
Most nincsen választás. Felszállni
és fogódzni jól, ha jön a
nagy kanyar. Egymás kezét fogni
kell, elengedni nem szabad.
Mert úgy a játéknak vége lesz,
és az egész semmit sem ér.

Jegyünk nincsen, de az ellenőr
átnéz csak rajtunk, akár az
ablaküvegen. Pedig mi ott
vagyunk, ott leszünk, ameddig
tart az út.

Azt is jól tudom, hogy
meghal valaki majd. Ám te
ezt nem hiszed, hisz most oly szép az
alkony, kék meg vörös az ég.
De már előre hallani
hogyan roppannak szét a csontok
a súlyos vaskerék alatt.

Aki megmarad, majd normális
életet él, hisz maga lesz,
és egy bolond többé már nem pár.
Akikhez sohasem volt közünk,
már nem állnak ámulva meg.
Nem látják ugyanis a mély,
tátongó üreget odabent
a bordák zárt résein át.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2019-03-18 12:39:03
Utolsó módosítás ideje: 2019-03-18 12:39:03


Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2024-02-01 08:36 l
2024-01-06 21:31 Sokadik
2023-07-15 16:45 Kosztolányi M. szerint
2023-07-10 12:57 Genovéva ajánlása
2022-10-13 10:07 lilis
2022-05-13 09:03 lili
2021-11-05 08:42 lista
2020-11-27 16:47 Kedvenc verseim
2020-09-25 22:55 furim
2019-11-21 14:36 nélküled
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2024-03-29 13:11   Napló: Minimal Planet
2024-03-29 12:40   Napló: A fény nem publikus
2024-03-29 12:28   Napló: Bátai Tibor
2024-03-29 11:52   Napló: Minimal Planet
2024-03-29 11:45   Napló: az univerzum szélén
2024-03-29 11:42   Napló: Minimal Planet
2024-03-29 11:12   Napló: A SZERKESZTŐSÉGI FŐEMLŐS
2024-03-29 11:07   Napló: A SZERKESZTŐSÉGI FŐEMLŐS
2024-03-29 10:35   Napló: Minimal Planet
2024-03-28 22:38   Napló: A fény nem publikus