mikor az új hó vállamra hull
eszembe jutnak régi szavak
tél szele átdöf hangtalanul
valahol egyszer elhagytalak
nagy vihar tombolt tört csigolyák
hangjától zúgtak ódon falak
önzésem óvta liliomát
amikor egyszer elhagytalak
azóta csapong üres dalom
szárnyszegett árva kósza alak
menekülne de nincs irgalom
minden út úgyis hozzád szalad
sírni kéne de nem akarom
valahogy mégis elhagytalak