Az ecetfa illatához
Hogy velem lennél, úgy vagyok én özvegy,
belőlem a szerelem kihalt,
így élnem már életemet könnyebb,
nem ott vagyok, amerre múltam.
És mégis ecetfámat ahogy látom,
- régen még a szagát se bírtam -,
az ősz vörös-arany színét csodálom,
bálványfa bölcs-fanyar illattal.
Leveleit egyenként föltartanám,
ragasztanám mindet sorjában,
nem az ősszel van bajom; a hullással.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2018-10-01 07:58:46
Utolsó módosítás ideje: 2018-10-01 07:58:46
