héjlét

                            "naplómentés"


mit is tehetne mást,
ha már Jónásként született,
és szolgálni kívánt,
bár minden porcikája jelezte,
ezt ne,
köze hozzá semmi,
csak bajt hoz magára, ha kiáll,
és üvöltözve hirdeti,
ami talán bekövetkezik.
hinne-e neki bárki is?
ágál ott a tömeg előtt.
bűnös csürhe vagytok!
mondja majd nekik,
és erre kérdezik egyesek:
csak nem rám gondolsz, te futóbolond?
kinek a nevében papolsz?
ki vagy te, hogy idetolod a pofád,
szavakból csomót kötsz a nyakunkba,
végigvonszolsz bennünket a piactéren,
ujjal mutogatsz ránk,
hogy nézzétek, mind ilyenek vagytok?
megvezetett barmok!
és ha igen, mi közöd hozzá?
betéptél nyavalyás?
miféle hazugságokat akarsz elhitetni velünk?
mi jól érezzük magunkat abban
ami a mi életünk, és te idejössz, és
valami sötét képmutató nevében fenyegetsz bennünket,
hogy lesz nemulass,
ha nem teljesítjük, amit kiugatott a szád.
ez a piactér itt a miénk!
szedd össze istened elszórt igéit,
és kotródj innen, ahonnan jöttél,
míg ép lábbal megteheted!

végiggondolta így százszor, és
szavai nyomán százszor pusztult el Ninive,
és már százegyedik alkalommal tápászkodott fel
a cetnyákos homokról,
amikor rádöbbent,
soha-soha nem merészkedett el
a piactérig,
és most sem fog.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2018-07-15 00:02:46
Utolsó módosítás ideje: 2018-07-20 15:07:40