Lelkes Miklós
KÜLÖNÖS ÁLOM
A dió koppan,
s a szélbe fut,
át sárgán, kéken,
illatos út.
Ez már az ősz, de
enyhe a lég,
nem hozta el még
bús hűvösét.
A rózsabokron
vídám a dal:
piros bogyója
őszben nyaral.
Különös álom
az ősz maga:
olykor fénnyel telt
csillaghaza,
olykor meg árnyak
földje, ahol
minden, mi fény volt,
csak haldokol.
Van úgy: az őszben
piros nevet,
s hoz át a szívbe
új éneket.
Máskor meg eső
szála szalad:
mit érsz, te élet,
te pillanat?
Később az őszben
fekete fák,
varjakkal, s múltba
hull a világ.
Különös álom:
ősz van velem.
Hol nevet, hol sír
nincs-életem.
Nevet és sír, de
már valahol
benne, mi fény volt,
csak haldokol.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.
|
|
|