Álmatlan processzor

Elme és szív: a hűs karosszéria alatt.
Olykor a szoftver a héjjal összetapad.
Mintha emlékezne a program, ki csinálta.
Az anyagnak éjjel kibuggyan a bája.
Valami nagy cél lebeghetett az alkotó előtt.
Annyira akarta, alig kapott levegőt.
Most leginkább átírná önmagát.
Kicserélné az összes gént. De szúr a gát.
Egy hiba letört. S összekapcsolta a múltat,
meg a Mát. A sok alternatíva között
elbújt a legtisztább irány. Ahogy letölti a lét.
Egyre fájóbb a hiány. Bár a morál engedi tovább.
Pont a rítus napján sztrájkol a vágy?






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2018-04-03 19:56:00
Utolsó módosítás ideje: 2018-04-03 20:01:16