Mit lopok majd idén

(ősi magyar szokásokat felelevenítő busongó)

Ködbe veszett virtus dús csalánba ülni,
letolt gatyaszárral tövisre feküdni.
Őseink még tudták, hogy a kis pacsirta,
mikor éjféltájban lerakja petéjét,
gyömbérsört kell inni! Annak, aki bírja.
De aki nem bírja, négyfelé metéljék!

Lila klárist lopni csak igaz magyar tud.
Eméssze el a nyű, aki utána fut!
Pántlikás nyoszolyót, karmazsinos násfát,
tulipános ládát ki lop jobban, mint én?
De kehes szűm virnyul, buhog, váskál,
zsibbadt agyam kérdi: mit lopok majd idén?

Vad, rohoncos pipét? Göbbedt, aszalt gúnyárt?
Ne viccöljünk kérem, nekem ez a gúny árt!
Mert, ha tartása van dimbes menyecskének,
kinek férje urát nyomorgant az migrén,
úgy hát nékem is van! Végződjék az ének.
És nem mondom meg, hogy mit lopok majd idén!










Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2018-02-21 15:14:07
Utolsó módosítás ideje: 2018-02-21 15:14:07